A legveszélyeztetettebb hazai hüllőnek, a rákosi viperának szentelnek egy egész napot a Szegedi Vadasparkban
Szeptember 2-án rákosivipera-napot rendeznek a Szegedi Vadasparkban – tájékoztatta az MTI-t Veprik Róbert, a Vadaspark igazgatója. A látogatók megismerkedhetnek majd a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal, valamint a védelme érdekében tett intézkedésekkel is. A vadasparkban több hazai hüllő védelmét bemutató stand várja majd az érdeklődőket, de még kígyót is simogathatnak majd a vendégek. A nap közepén, 14 órakor nyilvános viperavizsgálatot végeznek a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberének vezetésével, ekkor a vendégek egész közelről megtekinthetik majd a viperát a Sancer-tó partján található terráriumnál.
A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt rákosi vipera azért kapott egy külön napot - szeptember első szombatját - a zöld jeles ünnepek között, mert a természetben előforduló egyedeinek száma olyan kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.
A rákosi – a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt – vipera igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. Rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny fajról van szó. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók – róka, borz, vaddisznó – megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.
A nőstények - a napsütötte napok számától függően - nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 centiméter hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, a legtermetesebb nőstényé 59,8 centiméter volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
A biológiai sokféleség napjainkban tapasztalható nagyarányú csökkenése - aminek megállításához egy mérges kígyó védelme is éppen olyan fontos, mint más fajok állományának megőrzése - az ember számára is tragikus következményekkel járhat - figyelmeztetnek a szakemberek. A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. A Kiskunsági Nemzeti Park területén működő Rákosivipera-védelmi Központban már több mint 4 ezer kígyó született, melyek közül mintegy hétszázat visszatelepítettek a hüllő természetes élőhelyeire. A Szegedi Vadasparkon kívül a rákosivipera-nap keretében a Rákosivipera-védelmi Központ szervezésében túrára várják az érdeklődőket, a Kecskeméti Vadaskertben pedig ismeretterjesztő programokat szerveznek.