Hajléktalangyilkosságok a legélhetőbb szegedi lakótelep árnyékában – harminc év után költöznie kell a Máltai melegedőjének

Összehányt és ürülékkel összekent padok, hangzavar, bűz és szemetelés Szegednek egy olyan környéken, ahol több óvoda, iskola, bölcsőde is működik, és a legélhetőbb lakótelep hírében áll. Mindezek együttesen váltották ki a lakosság elégedetlenségét. Az illetékes önkormányzati képviselő szerint komoly munka volt megtalálni a megoldást, de most úgy látják, hogy sikerült: a hajléktalanellátó harminc év után a város másik részére költözik, aminek azért nem minden érintett örül, az ugyanakkor tény, hogy az Odessza városrészben az elmúlt években több hajléktalangyilkosság is történt, legutóbb pár hete egy férfit vertek halálra társai.

Szeged legutóbbi közgyűlésén abszolút többséggel fogadta el a képviselőtestület a szegedi önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat között létrejött megállapodást, amely szerint a szeretetszolgálat által működtetett, hajléktalanok számára fenntartott nappali melegedőt harminc év után a Csanádi utcából a Tisza másik oldalára, a külvárosba, a Bajai útra költöztetik. A döntés alapja az egyre sűrűsödő lakossági panaszáradat volt, amelyből egyformán jutott az önkormányzatnak és a szolgálatnak is. Éveken át tartó egyeztetések után idén sikerült találni egy megfelelő bázist, ahol tovább munkálkodhatnak a máltaiak.

Az Odessza városrészi épületet még 1993-ban bocsájtotta díjmentesen Szeged önkormányzata a Máltai Szeretetszolgálat részére. „Az intézmény pótolhatatlan szociális munkát végez azért, hogy a legelesettebbek számára segítséget tudjon nyújtani” – mondta lapunknak Mihálik Edvin, a környék momentumos önkormányzati képviselője. Az intézményben élelmiszerbank is működik, vagyis ott fogadják és tárolják az élelmiszeradományokat, illetve ott is osztják ki azt a rászorulók részére.

Az elmúlt években a lakosságtól nagyon sok visszajelzést kapott az önkormányzat azzal kapcsolatban, hogy az itt élők döntő többsége úgy gondolja, az intézmény nem jó helyen van, hiszen a közelben három óvoda, két iskola és egy bölcsőde is található, és a melegedő a városrész legfrekventáltabb részén helyezkedik el. A képviselő szerint a lakosság leginkább egyes hajléktalanok zavaró és hangos viselkedése miatt panaszkodott, ami a környéken lévő iskolák és óvodák miatt a térség egyik legfőbb megoldandó problémájává lett.

Nagy, kerek asztal

A képviselő 2019-es megválasztása óta a nappali melegedő és az ellátottakkal kapcsolatos panaszok jelentették az egyik legfőbb kihívást, aminek az orvoslására kerekasztalt hívott össze a szeretetszolgálat, a polgárőrség, a rendőrség, az önkormányzat szociális irodája és a helyi lakosok bevonásával.

Megállapodtak a rendőrség újszegedi kollégáival, hogy a nappali melegedő környékén sűrűbben járőröznek majd, ennek eredményeképp többször is állítottak elő randalírozó és ittas hajléktalanokat. Napirendre tűzték az intézmény költözését is, csak sokáig nem találtak megfelelő méretű, a lakóövezettől messzebb fekvő épületet, amelyet használatba lehetne venni.

„Az idei évre szabadult fel annyi kapacitás az önkormányzat tulajdonában lévő, korábban is hajléktalan ellátással összefüggő tevékenység helyszínéül szolgáló Bajai út 13. szám alatti ingatlanokban, hogy

fel tudjuk ajánlani azt cserére a Máltai Szeretetszolgálat számára”

– mondja Mihálik, aki hangsúlyozta, hogy az ételosztási tevékenységet a Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportja év végéig a jelenlegi ingatlanban, a nappali melegedő szolgáltatást pedig terv szerint szeptember 1-től a Bajai úti épületben fogja végezni.

Tízmillióval támogatják

Az új helyet, bár jó állapotban van, az önkormányzat fel is újítja. Ez nagyobb is, mint a jelenlegi, így mindenki abban bízik, hogy a szeretetszolgálat magasabb szintű és hatékonyabb ellátást tud majd nyújtani, illetve, hogy csökkenni fog a lakossági panaszok száma is.

Az ingatlancserét az önkormányzat kezdeményezte, amit a szeretetszolgálat rugalmasan fogadott, mivel ők is számtalan negatív visszajelzést kaptak az újszegediektől, ami némiképp nehezítette a szociális munkát. „Úgy gondoljuk, hogy a gazdasági válság következményeként nem fog csökkeni az igény a Máltai Szeretetszolgálat által Szegeden végzett szociális tevékenységre a következő években, éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan helyszínen tudják folytatni a tevékenységüket, ahol lakossági konfliktusoktól mentesen dolgozhatnak” – mondta a képviselő.

A Máltai Szeretetszolgálat reméli, hogy a hajléktalanellátást az új helyen is legalább ugyanekkora hatékonysággal tudja majd végezni. A helyváltoztatás költségeivel kapcsolatban annyit közöltek, hogy amellett, hogy az új ingatlan felújítására az önkormányzat 10 millió forintos támogatást biztosít, az épületet a szeretetszolgálat ingyenesen használhatja majd, ezen felül az önkormányzat az Algyői út 3. szám alatti helyet is a máltaiak szegedi csoportjának rendelkezésére bocsátotta. „Itt fog működni ezentúl az élelmiszerbank és a ruhaosztás, a szociális segítségnyújtás” – árulta el Mihálik.

Komfortzóna és honvágy

A Csanád utcai melegedő környékén élő lakók is üdvözölték az intézmény költözését. „Úgy gondolom, hogy épp ideje volt már, tarthatatlan volt ez az állapot, ami a környéket jellemezte, főleg a városrész felújítása után” – mondta egy, a melegedőtől néhány utcára lakó nő. Egy másik helyi arra panaszkodott, hogy a Máltai épülete és a Szolgáltató sor végén lévő CBA között egy „hajléktalan folyósó” alakult ki, mivel a területet gyakran teljesen ellepték az ellátottak.

„A padokat az első perctől fogva ellepték, maguk köré szemetelnek és arra sem képesek, hogy elsétáljanak a legközelebbi kukáig”

– mesélte a Szegedernek, és azt is elárulta, hogy a szolgálat épülete mögötti Spar-nál egy padot már el is távolított a város, mert rendszeresen ürülékkel volt összekenve, mindezt egy évvel azután, hogy az említett padot odatették.

A Csanád utcára szokott hajléktalanok már kevésbé örülnek az áttelepítésnek, de azért, mert ezzel lényegében kikerülnek a szokásos komfortjukból. Úgy érzik, hogy a „világ szélére akarják rakni őket”. Egyes rászorulók szerint a szeretetszolgálat dolgozói sem repesnek különösebben a helyváltoztatás miatt.

Ezt maguk a munkatársak sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, mivel jogi korlátok miatt nem állt módjukban nyilatkozni. A régi épület sorsa még nem dőlt el, egyelőre csak kiürítik, de azt követően akár értékesíthető is lesz.

Veszélyes környék

Újszeged életét nemcsak a kialakult helyzet árnyékolja be, de az elmúlt években számos, hajléktalanokat érintő erőszakos cselekmény is történt a környéken. 2020 őszén egy pár vert halálra egy hontalant a Tisza árterében, 2021 elején pedig egy frissen szabadult férfi támadott rá két társára, és ölte meg őket egy bozótvágóval. Legutóbb, május végén

a rendőrség bukkant egy hajléktalan holttestére

a Csanádi utca végén, az egykori vasútállomás közelében. Az ügyben két nőt és egy férfit vettek őrizetbe, akik a gyanú szerint durva szóváltásokat követően verték halálra ismerősüket.

Az eset kapcsán a városrész képviselője nyílt levelet is írt Pintér Sándor belügyminiszternek, számonkérve rajta 2010-ben tett ígéretét, miszerint két hét alatt rendet teremt Magyarországon. Mihálik arra kérte Pintért és Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy tegyenek határozott lépéseket az újszegedi vasútállomás környékének rendezése és a közbiztonság javulása érdekében.

Újszegeden már évek óta nagyobb a rendőri jelenlét a zűrösebb környékeken, a képviselő most kérdésünkre elmondta, hogy az eddigi esetek, ahogy a legutóbbi gyilkosság is a lakosságtól elzárt, állami magánterületen történtek, ahol a járőrözés viszont egyre kevésbé gyakori. „Az újszegedi polgárőrséget a kérésemre az elmúlt években is külön támogatta az önkormányzat, hiszen mi ennyiben tudjuk támogatni a közrend védelmét.”

Hogy a zűrösebb környékeken gyakrabban járőröznek, azt a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság is megerősítette. A nemrégiben történt gyilkosság kapcsán annyit árultak el, hogy hamarosan a vasút környékén is aktívabb lesz a jelenlétük, de mindenhol nem tudnak ott lenni.

Szolidaritásra van szükség

Felmerülhet a kérdés, hogy mennyire vonhatók felelősségre bármilyen rongálásért azok az emberek, akik tulajdonképpen kiestek a társadalomból és sokszor a mindennapi túlélésért küzdenek. Gyakran lehet találkozni azzal a véleménnyel, hogy az ilyen emberek elsősorban önmaguknak köszönhetik azt, hogy idáig jutottak, s ezért nem a társadalom felelőssége segíteni rajtuk.

A Máltai nappali melegedője nem csupán az alapvető létszükségletek ellátására kínált lehetőséget a rászorulók számára, hanem egyfajta szociális közeget is jelentett, ami azért is nagyon fontos, mert az otthontalanná vált emberek egyik legnagyobb krízise pont az, hogy nincsenek rendes, minőségi emberi kapcsolataik.

Nagy Terézia, a Szegedi Tudományegyetem Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszékének docense a Szegedernek kifejtette, hogy a hajléktalanok szemszögéből nézve nem tartja a legjobb megoldásnak a külvárosba költözést. „A problémás emberektől való visszahódítása a köztérnek régóta cél, az eszközök azonban nem minden esetben humánusak: ne legyenek itt, de nem mondjuk meg, hogy hol legyenek. Legyenek távol a város frekventált, a középosztály és a turisták számára elérhető terektől,

de nem gondolnak arra, hogy a frekventált terek adnak lehetőséget a hajléktalanoknak is a megélhetésre, a kapcsolódásokra, az integrációra"

– mondta a szakember, aki úgy látja, hogy a költöztetés egyfajta szőnyeg alá söprésnek is tűnhet a városvezetés és a lakosság részéről.

Szerinte jóval nagyobb szolidaritásra és empátiára lenne szükség, mivel az utcán élő emberek közül sokan mentális betegségek, erős addikciók és emberi kapcsolatok hiánya miatt nem találnak semmilyen kapaszkodót az életükben. „Elérhető higiéniás blokkokat kell telepíteni, s kiterjeszteni az olyan szolgáltatásokat, amely az utcán élők mentálhigiénéjével is tud foglalkozni. Ebbe beletartozik az utcai szociális munkától az elérhető pszichiátriáig és közösségi pszichiátriáig sok minden" – vázolta a lehetséges megoldásokat.

Frissítés: 2023. 08. 29. 13:30

A cikk megjelenése után a Máltai Szeretetszolgálat jelezte, hogy a momentumos Mihálik Edvin nyilatkozatával ellentétben élelmiszerbank nem működik a Csanádi utcai épületben, és az új helyen sem fog. „Az üzletekben el nem adott élelmiszereket minden nap a Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei hozzák el négy szegedi nagyáruházból és ugyanők osztják ki a hét hét napján (tehát szombaton és vasárnap is) a rászoruló embereknek” – írták.

Beszámoltak arról is, a Szeretetszolgálat még el sem költözött a Csanádi utcai épületből, de az önkormányzat már döntött az Újszeged központjában található ingatlan értékesítéséről is.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.