Mintegy százharminc alkotást, festményeket, grafikákat, kisplasztikákat, szobrokat láthatnak az érdeklődők a szombaton a szegedi Reök-palotában nyíló negyvenkettedik Nyári tárlaton. Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat anyagát bemutató csütörtöki sajtóbejáráson elmondta, a műtárgyak jelentős része festmény, részben annak köszönhetően, hogy 2007-es megnyitása óta már csaknem kétszáz kiállítást rendeztek a Regionális Összművészeti Központban.

Az elmúlt másfél évtizedben a Reök-palota az ország vizuális művészeti életének egyik legfontosabb központjává vált, a korábban itt életmű-kiállítással bemutatkozó festők pedig szívesen adnak be alkotásokat a Nyári tárlatra a kurátor szerint. Elmondta, az első ilyen eseményt Szegeden 1962-ben rendezték meg, majd a nyolcvanas évektől – a Táblaképfestészeti Biennáléval váltakozva – kétévente szervezik meg.

A kiállításra kifejezetten nehéz bekerülni, idén csaknem hétszáz pályamű érkezett, melyből végül 127 alkotó munkáját válogatta be a zsűri. A kiállítók között képviseltetik magukat a hazai kortárs képzőművészet elitjét jelentő alkotók, de a szervezők erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megszólítsák a fiatalabb generációt is, akik közül többek már nem tartják elsődleges fontosságúnak a megjelenést az országos seregszemléken.

Azt írják, a július 23-ig látható tárlat anyaga stilárisan és tematikailag is nagyon sokszínű, így a széles közönségből mindenki kiválaszthatja kedvenc alkotását. A figurális művek mellett igen nagy számban szerepelnek absztrakt alkotások is, köszönhetően annak, hogy 2016-ban a Reök-palotában rendezték meg a magyar képzőművészet geometrikus törekvéseit bemutató Szín-Forma-Tér című kiállítást.

A művészettörténész az idei év újdonságaként kiemelte, hogy az esztétizáló tartalom mellett a művészek több, a hétköznapi élet eseményeire reflektáló, szociális kérdésekkel foglalkozó képet is neveztek a kiállításra.