100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Piaci jelentések szerint mintegy 10–15 százalékkal csökkent Szegeden az ingatlanvásárlások száma tavalyhoz képest, erről Mátrai Róbert, az IngatlanCafé ingatlanreferense beszélt a Rádió 88-nak. Mátrai azt is elmondta, a január-februári visszaesés után a tavaszi hónapokban újra megnőtt a kereslet a lakások és házak iránt. Meglátása szerint a felsőoktatásba jelentkezők hamarosan elkezdik keresni az albérleteket, az érdeklődés pedig júniustól még inkább megnő majd.

A Duna House tavalyi adatai alapján ugyanakkor az ingatlanok vásárlásánál a vevő motivációja 27 százalékban a befektetési szándék volt 2022-ben országosan, vidéken ez az arány 23,5 százalék volt. Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy 

  • a keleti országrészben Szegeden és Kecskeméten 30, Pécsen 34, míg Békéscsabán 38 százalékos arányban szerződtek a vevők befektetési céllal, ami kiemelkedő. Ugyanakkor Debrecenben a 2022-es adásvételek 46 százaléka volt nem saját célú vásárlás. A keleti régió egyetemvárosai közül Miskolcon és Nyíregyházán az éves, országos átlaggal megegyező, 27 százalékos befektetői arány volt megfigyelhető.
  • A nyugati országrészben, Kaposvár esetében 40 százalék feletti, Zalaegerszegen, Tatabányán és Szombathelyen 30 százalékot meghaladó, Győrben pedig 29 százalék volt a befektetési célú ingatlanvásárlás aránya.

Persze ebből nem lehet egyből következtetni bármire, hiszen a magas befektetői arányhoz társítani kell azt is, hogy az összes vásárlás hogyan alakult, hiszen előfordulhat, hogy például Békéscsabán magas a befektetési arány, de az árak és a tranzakciók száma messze elmarad más városétól, vagy éppen kevés a magáncélú vásárlás, vagyis a lakosság nem veszi az ingatlanokat olyan mértékben, mint máshol.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

A befektetői szándékú vásárlások aránya egyébként azokban a városokban kiugró, ahol nagyobb beruházások vannak, illetve felsőoktatási intézmények működnek. A szegedi helyzetről korábban már írtunk részletesebben a Szegederen. Benedikt Károly szerint azok számára, akik kevesebb megtakarítással rendelkeznek, érdemes lehet a főváros helyett vidéki vármegyeszékhelyeken ingatlanba fektetni.

Az ingatlanközvetítő elmondta, a vármegyeszékhelyek közül a befektetői céllal köttetett adásvételeken belül Debrecenben kértek az eladók a legtöbbet, közel 740 ezer forintot négyzetméterenként a lakásokért. Az átlagos ingatlanbefektetésre fordított összeg közel 40 millió forint, az átlagos ingatlanméret pedig 53 négyzetméter volt Debrecenben tavaly.

Szeged Tatabánya után a harmadik helyre fért fel, közel 550 ezer forintos négyzetméterárral

átlagosan 57 négyzetméteres lakásokat, amelyek végösszege 30,8 millió forint volt átlagban. A legkedvezőbb négyzetméterárakkal a békéscsabai befektetők találkozhattak, itt 260 ezer forint is elég volt egy négyzetméterre, és átlagosan 16 millió forintból lehetett 60 négyzetméter alapterületű ingatlanokhoz jutni. Befektetésként vásárolt ingatlanért a legtöbbet, átlagosan 48,2 millió forintot Tatabányán adtak, itt jellemzően közel 80 négyzetméteres ingatlanokba fektettek 2022-ben.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…