Egyre több zöldterületet emészt fel a lakótelepi parkolás

A Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezete szerint a helyi önkormányzat zöld kommunikációjával ellentétben az új parkolók kiépítésével pont a zöldterületeket csökkenti a lakótelepeken, és ezzel a forgalmat generálja, a kerékpárok elhelyezését sem oldja meg. Szerintük a lakótelepi parkolási probléma nem több parkoló építésével orvosolható, mindinkább az autók visszaszorításával. Az önkormányzat jelenleg csak tüzet olt az új parkolókkal, a hosszú távú megoldást az alternatívák fejlesztésében látja.

A lakótelepeken való parkolás megoldása régóta várat magára Szegeden is. Amikor a házakat 40–50 évvel ezelőtt felhúzták, még nem volt olyan sok autó, mint manapság, így nem is épült annyi parkoló, hogy a mai forgalmat elbírja. Az évtizedek során élesedett a probléma, a szegedi önkormányzat elsősorban újabb felszíni parkolók építésével oltaná a tüzet: a város északkeleti részén található Hüvelyk utcánál például 2018-ban egy lebontott barakk helyén létesítettek nagyobb parkolót, de a mellette lévő zöldterületen végül egy dupla akkorát is építettek, a pár sarokkal arrébb található Építő utcán 2019-ben harminc parkolót hoztak létre a fű helyén, ahogy a Lomnici utcában is kilencvenet, a szintén a tarjáni városrészbe tartozó Olajos utcában már fák kivágásával terveznek hasonlót a jövőben.

A Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezete legutóbb kritikával illette mindezt, mondván, a városvezetés magát zöldnek tartja, ám a tapasztalat az, hogy mégis a zöldterület csökken a panelházas övezetekben kialakított új parkolók miatt. Szerintük a Lomnici utcában nem is keletkezett annyi többletparkoló, mint ígérték, hiszen csak a meglévő, párhuzamos helyek lettek átalakítva merőlegessé, ami pazarlás is. Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere máshogy látja, szerinte pazarlásról szó sincs, hiszen ha csak kevéssel több parkolót hoznak is létre, hogy a közlekedő és a parkoló autók is elférjenek, a szabályokat be kell tartani.

Még több parkoló, még több autó

Mikor a múlt században a lakótelepeket tervezték, 100 lakásra 50 autóval számoltak, így mára a gépkocsik számának gyors növekedése miatt elfogyott a hely, ezért sokszor szabálytalanul parkolnak az autósok, akár zöldterületre is felállnak, akadályozva a forgalmat, amit az önkormányzat fa- és fémkarók kihelyezésével igyekszik visszaszorítani.

Ha már mindenképp szükséges parkoló, akkor érdemes azt a modern kor szellemében megépíteni, fákkal árnyékolt helyen vízáteresztő burkolatot alkalmazni, esetleg az egészet napelemekkel fedni, hogy adott felület ne alakuljon hőszigetté. A napelemes megoldás még nem merült fel a város részéről, mivel bonyolultabb és költségesebb, mint fát ültetni, de az önkormányzat a parkolók mellett a zöldterületi fejlesztéseket is fontosnak tartja, illetve a vízáteresztő burkolatok alkalmazását is.

Csüllög Imre, a Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezetének elnöke szerint a fentebb említett zöld megoldások jó praktikák lehetnek a hőszigetjelenség mérséklésére, viszont a közlekedési hatásokat nem orvosolják, a még több parkoló még több autót jelent. „Egyre több sáv kell, egyre több lesz a dugó, és egyre tovább tart parkolót találni. Végül autóval is annyi ideig tart összelogisztikázni a napunkat, mint egy kompakt, 15 perces városban biciklivel vagy gyalog tartana.”

Nem jár automatikusan

Tavaly áprilisban a Telex is foglalkozott a problémával. Akkor Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ korábbi vezérigazgatója a lap cikkére úgy reagált, hogy az autó közterületi tárolásának lehetősége nem jár automatikusan. Az ingyenesnek vagy közel ingyenesnek álcázott közterületen parkolás árát közvetlenül anyagilag vagy feláldozott zöldterületekkel azok is fizetik, akik megvannak saját autó nélkül is a városban, vagy ha van is nekik, azt nem az utcán tárolják.

Ezt a nézetet osztja a szegedi önkormányzat is, ahol gyakori panasz a lakosság részéről, hogy itt az egyik, ha nem a legdrágább a parkolás az országban, ami inkább “ösztönzés” arra vonatkozóan, hogy az autósok a tömegközlekedést válasszák.

Nagy Sándor alpolgármester a lapunknak azt mondta, a város számára sem a parkolók építése a végső megoldás. Törekszenek az alternatíva fenntartására is, a közösségi közlekedés mellett a kerékpár vagy a roller infrastrukturális feltételeinek a továbbfejlesztése a céljuk. Szerinte a személyautók fenntartási költségeinek a növekedésével egyre inkább pénzügyileg is jó megoldás lehet a környezetbarát közlekedés.

A kerékpártárolók fejlesztése elmaradt

Kissé utópisztikus, de a megoldáshoz közelebb talán a lakótelepek fokozatos felszámolása és új, akár magas épületek felhúzása vinne, immár mélygarázsokkal, amik a felszíni területek elvétele nélkül adhatnak helyet a járműveknek. Ez rendkívül időigényes és költséges megoldás, de a mélygarázsok építése Szegeden ma már kötelező előírás minden új építésű társasháznál a belvárosban, ám önmagában ez sem ér sokat.

A kerékpárosklub elnöke úgy látja, hogy amíg nem adott egy olyan koncepció, ahol az autózás csak a tényleg rászorulóknak érhető el, addig közlekedési szempontból a car sharing és a lakótelepi kerékpártárolás fejlesztése lenne a követendő, amit az utóbbi években szerinte egyáltalán nem fejlesztette az önkormányzat. Csüllög szerint a városnak konkrét terve sincs, például épületen belüli helyiség, vagy közterületen lévő, zárható és fedett építmények kialakítására. Külföldön ezekre számtalan példa létezik, faburkolat, de akár zöldtető is telepíthető egy-egy ilyen szabadtéri tárolóra.

A klub elnöke szerint kétsoros, vagyis emeletes tárolókkal egy autónyi területen akár 18–20 kerékpár is elhelyezhető, így a parkolási gondok sokkal kisebb területen megoldhatók, de ehelyett inkább „lomkamrákban, lépcsőházakban, lakásokban dugdossák az emberek a bringáikat, megszegik a társasházi tűzvédelmi szabályokat, és sok lopással, rongálással szembesülnek”.

A koncepciótlanság vádjával kapcsolatban az alpolgármester lapunknak megjegyezte, hogy a kerékpártárolókat a lakótelepeken sokszor a helyi igények alapján telepítik, ő személyesen is rakatott ki ilyet a Retek utcában nem olyan régen. „Elvileg ugye a saját biciklit éjszakára épületen belül kellene tárolni, tehát ebben a lakóközösségeknek kellene tudni megegyezni például a földszinti tárolók használatáról” – tartja Nagy.