A Telex interjút készített Álmos Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara alelnökével, aki Szegeden az állami ellátásban dolgozó pszichiáter, és ő indította el még 2015-ben a barátaival az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot. Ez a kezdete volt annak a mozgalomnak, amelly nyugat-európai mintájú egészségügyi rendszert akartak megvalósítani, ahonnan nem menekülnek el sem a betegek, sem a szakemberek.

A mozgalom a szegedi Jazz Kocsma egy asztala mellett alakult meg, erről a Szegeder is beszámolt annak idején. Az országossá vált szerveződéshez végül több ezren csatlakoztak, immár nyílt vita folyt arról, mit és hogyan kellene változtatni a hazai egészségügyben.A Telexnek adott interjúból kiderült, ebből a közösségből alakult ki aztán az Újratervezés nevű csoport, amelynek célja a Magyar Orvosi Kamara megújítása volt. Sikerült elérniük, hogy megerősödött a reformszárny, tavaly pedig már 71 százalékos támogatást kaptak egy szavazáson. 

Álmos Péter arról beszélt a Telex tudósítójának, hogy több olyan céljukat is sikerült megvalósítani, amit még a kezdetekben tűztek ki. Az egyik a hálapénz megszüntetése volt, az elfogadását 2021 óta törvény tiltja. A másik az orvosok bérének emelése volt, bár itt nem minden úgy alakult, ahogyan szerették volna, és a bő egy éve gyorsan növekvő infláció is közbeszólt. A demokratikus alapokon működő és a betegek számára is átlátható egészségügytől azonban még igen messze vagyunk szerinte.

A kormány által mindössze három nap alatt átnyomott jogszabályt a parlament fideszes többsége azért szavazta meg, hogy ezzel elbánjon a Magyar Orvosi Kamarával. A MOK ugyanis tiltakozott az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása ellen, és azt szerették volna, ha a kormány egyezteti egészségügyi reformterveit az orvostársadalommal, bevonja a szakmai szervezeteket is. Végül inkább elvették el a MOK bizonyos jogait, és megszüntették a kötelező kamarai tagságot is az orvosok körében.

Végül olyan gyors ütemben jelentették be az orvosok, hogy mégis fenntartják a tagságukat, hogy egyelőre nem volt idő elemezni, milyen arányban vannak a maradók között szegedi, illetve Csongrád-Csanád vármegyeiek a Telex riportja szerint. Azok, akiknek a véleményével Álmos Péter találkozott, megdöbbentek a kamara gyors felszámolásán. Az orvosok nem állnak mindannyian egy azonos politikai oldalon, mégis 97 százalékuk támogatta a kamara kiállását.

„Mi úgy gondoljuk, hogy a gyógyítás magasabb rendű dolog, mint a politika, és arra koncentráltunk, hogy a politika nehogy beférkőzzön a kamarába.

Számukra amiatt is fontos a teljes függetlenség, mert az orvosi döntésekért – amin betegek élete múlhat – annak kell vállalnia a felelősséget, aki ott van a beteg ágya mellett, de ha mások döntenek a szakember helyett, vagy a fejük felett, azért nem lehet az orvost felelőssé tenni. Ezt valahogy nem tudja megérteni a belügyi vezetés, hogy mi nem úgy működünk, mint a rendőrség” – magyarázta Álmos Péter a lapnak.

A kamarai alelnök szerint az orvosok esetében nem működik úgy a fenyegetés és a megfélemlítés, mint esetleg más szakmáknál: egy orvosnak nem nehéz állást találni, még vidéken sem. Álmos Péter 2005-ben végzett az egyetemen, és úgy látja, az akkoriban diplomázók számottevő része már a végzés utáni években elment külföldre, így a ma negyven év körüli korosztályokban szinte alig maradt itthon orvos. Az utóbbi években mind jobban kiépülő hazai magán-egészségügy is egyre vonzóbb az orvosoknak. Ez a háziorvosok hiányában és magas átlag-életkorában is látható, emellett a szakrendelőkben is megmutatkozik.