Szentmihályteleken már régen is volt nagyvasúti megállóhely (meg kisvasúti is ugyebár) a Szegedet Szabadkával összekötő vonalon, azt azonban valamikor még a múlt században felszámolták. Most a vonal felújítása kapcsán újra lesz itt megálló, amit már el is kezdtek építeni a Gárdonyi Géza utca végében, az egykori általános iskola szomszédságában.
A tervek szerint itt két esőbeálló, valamint peronbútorzat (padok, szemetesek) is lesznek, a peronhoz pedig teljes szélességű, négyméteres járdával csatlakozik az útépítési terv. A járda 10 kerékpár tárolására alkalmas, fedett B+R parkolóhoz és 4+1 (akadálymentes) gépjármű számára kialakítandó P+R parkolóhoz fog vezetni.
A szombati szomorú időben jártunk a helyszínen, és észleltük a földből már összetéveszthetetlenül kinőtt új megállóhelyt, ahol várhatóan októberben áll majd meg az első menetrend szerinti vonat. Mivel a Budapest–Kelebia vasutat is felújítják, a Belgrádba közlekedő InterCity-k is erre fognak járni ideiglenesen, bár arra a csekélynél is kevesebb az esély, hogy megálljanak Szentmihályon is. A Szeged–Szabadka személyvonatok azonban meg fognak.
Ez a vonal egyébként annak idején, a vasút hőskorában a Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezettAlföld-Fiume vasútegyik része volt. Első, több mint száz kilonéter hosszú, Szeged–Szabadka–Zombor szakaszán 1863–1869-ben fektették le a síneket a pusztában. A trianoni békeszerződés kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Jugoszláviához került. 1941–1944 között, amikor ezeket a területeket egy időre visszacsatolták, a vasútvonal ismét Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl, illetve az Alföld és Észak-Erdély közötti kapcsolatként.
A II. világháború után újra a trianoni határok álltak vissza a térségben, így a vasútvonal is újra periferiális mellékvonallá vált, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján azonban 1971-ben megszűnt a személyszállítás, ami csak 1988-ban indult újra.A Wikipédián leírtakszerint a rendszerváltás, és különösen a 2004-es EU, majd a schengeni egyezményhez csatlakozás óta a rendszeres kereskedelmi célú árucsempészet nyílt titokká vált a vonal járatain.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szűcs Dániel a Szegeder alapítója és főszerkesztője. Munkájában azt keresi, hogyan lehet egy helyi újságból önálló, hosszú távon fenntartható, közösségileg fontos szervezetet építeni. Írásaiban főleg Szeged jövője, a város működése és közlekedése, az örökségvédelem, a hatalmi átláthatóság, a helyi közélet és a független sajtó szerepe foglalkoztatja. A szerző további cikkei.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Lehetsz több száz vagy több ezer kilométerre: Szeged továbbra is a te városod. A Szegeder pedig akkor is figyel arra, mi történik otthon, amikor te épp, vagy már, máshol élsz. Tegyél támogatásoddal azért, hogy Szegeden továbbra is legyen független helyi sajtó, amely utánajár, kérdez és számon kér!
