Szentmihályteleken már régen is volt nagyvasúti megállóhely (meg kisvasúti is ugyebár) a Szegedet Szabadkával összekötő vonalon, azt azonban valamikor még a múlt században felszámolták. Most a vonal felújítása kapcsán újra lesz itt megálló, amit már el is kezdtek építeni a Gárdonyi Géza utca végében, az egykori általános iskola szomszédságában.
A tervek szerint itt két esőbeálló, valamint peronbútorzat (padok, szemetesek) is lesznek, a peronhoz pedig teljes szélességű, négyméteres járdával csatlakozik az útépítési terv. A járda 10 kerékpár tárolására alkalmas, fedett B+R parkolóhoz és 4+1 (akadálymentes) gépjármű számára kialakítandó P+R parkolóhoz fog vezetni.
A szombati szomorú időben jártunk a helyszínen, és észleltük a földből már összetéveszthetetlenül kinőtt új megállóhelyt, ahol várhatóan októberben áll majd meg az első menetrend szerinti vonat. Mivel a Budapest–Kelebia vasutat is felújítják, a Belgrádba közlekedő InterCity-k is erre fognak járni ideiglenesen, bár arra a csekélynél is kevesebb az esély, hogy megálljanak Szentmihályon is. A Szeged–Szabadka személyvonatok azonban meg fognak.
Ez a vonal egyébként annak idején, a vasút hőskorában a Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezettAlföld-Fiume vasútegyik része volt. Első, több mint száz kilonéter hosszú, Szeged–Szabadka–Zombor szakaszán 1863–1869-ben fektették le a síneket a pusztában. A trianoni békeszerződés kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Jugoszláviához került. 1941–1944 között, amikor ezeket a területeket egy időre visszacsatolták, a vasútvonal ismét Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl, illetve az Alföld és Észak-Erdély közötti kapcsolatként.
A II. világháború után újra a trianoni határok álltak vissza a térségben, így a vasútvonal is újra periferiális mellékvonallá vált, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján azonban 1971-ben megszűnt a személyszállítás, ami csak 1988-ban indult újra.A Wikipédián leírtakszerint a rendszerváltás, és különösen a 2004-es EU, majd a schengeni egyezményhez csatlakozás óta a rendszeres kereskedelmi célú árucsempészet nyílt titokká vált a vonal járatain.
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szűcs Dániel a Szegeder alapítója és főszerkesztője. Munkájában azt keresi, hogyan lehet egy helyi újságból önálló, hosszú távon fenntartható, közösségileg fontos szervezetet építeni. Írásaiban főleg Szeged jövője, a város működése és közlekedése, az örökségvédelem, a hatalmi átláthatóság, a helyi közélet és a független sajtó szerepe foglalkoztatja. A szerző további cikkei.
