Nem bírták tétlenül nézni, hogy a gyerekeik oktatáshoz való jogát az állam semmibe veszi, vagy ahogyan pedagógusaikba „a hatalom beletörli a lábát”. A szegedi Egységes Szülői Frontot főként olyan szülők alkotják, akiknek a gyermeke jelenleg a közoktatásban tanul. Hajnal Edina alapítóval, Kalydiné Bajza Ritával és Varga Lillával, a mozgalom aktivistáival beszélgettünk a tömörülés ötletéről, a tagságról, a céljaikról és a jövőbeli terveikről.
„A Magyar Anyák aktivistájaként már csináltunk néhány akciót Budapesten, és szerettem volna, ha Szegeden is lenne egy független szervezet, ami a szülők részéről tudná támogatni a tanárok ügyét” – mondta a Szegedernek Hajnal Edina, a december elején megalakult Egységes Szülői Front alapítója, kiemelve, hogy nem hivatalosan bejegyzett civil szervezetről van szó. A mozgalom nevét viselő Facebook-csoportot november végén hozták létre, amelynek a tagsága gyorsan növekedett, így december elején csináltak egy saját Facebook-oldalt is.
A csoportban már több mint ezren vannak, azon belül pedig van egy öt–hat fős keménymag, akikkel ötletelnek és megvitatják a lehetőségeiket” – árulta el. Megalakulásuk napján, december 5-én már ott voltak annál a krétaakciónál, amiben a szülők nyilvánították ki szolidaritásukat a tanárok és az iskolák felé, és még aznap bejelentették a szervezet megalakulását.
„Időponttól, helyszíntől, akciótól függ az aktivistáink száma, vannak köztünk tanárok, diákok is, aki akar, az jön. Ez a szám 20 és 300 között bármennyi lehet” – mondta Kalydiné Bajza Rita. A mozgalom köreiben felmerült az az ötlet is, hogy pert indítanának a magyar kormány ellen, amiért az akadályozza a diákok tanuláshoz és oktatáshoz való jogát. Ezzel kapcsolatban a Szegeden is jelen lévő Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet a szolidaritását jelezvén kijelentette, hogy készek jogi segítséget is nyújtani a szülőknek, ha valóban pert indítanak.
Hajnal Edina
Fotó: Bálint András / Szegeder
Hajnal Edina korábban a Szeged Televíziónak azt mondta, hogy a csoportjuk és más szervezetek tagjaival folynak megbeszélések a per lehetőségéről, de még semmilyen jogi lépés nem történt. Az aktivista most kérdésünkre pontosított: „nem mi perelnénk a kormányt, mi a TASZ-szal, a Magyar Anyákkal és több civil szervezettel együtt dolgozunk, és
a TASZ kimondta, hogy perelhető az állam,
mert nem teljesíti a közfeladatát. Semmilyen jogi lépést még nem tettünk, még semmilyen részletet nem beszéltünk meg ezzel kapcsolatban”. A mozgalom vezetői abban látják a megoldást, ha országszerte több iskola, többszáz pedagógus és szülő is csatlakozik az indítványhoz, akkor lenne értelme pert indítani.
„Szeretnénk majd szervezni egy helyi tüntetést is, de ennek az anyagi részében egyelőre még vannak hiányosságok, öten–hatan nem tudjuk fedezni a színpadnak, a világosításnak a költségeit, forrásokat kell még keresnünk” – mesélte Varga Lilla, a front aktivistája. A krétaakció után december közepén tartottak nyilvános tiltakozást, amelyet az Egységes Diákfronttal, a Veritas Virtus Libertasszal és a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformjával közösen szerveztek meg.
A demonstráció során fáklyákkal körbesétálták a Dugonics térnél lévő körforgalmat, ezzel részlegesen akadályozva az autóforgalmat és a közösségi közlekedést. Ezután a Széchenyi téren a mozgalom jelszavainak skandálása és versek szavalása után elénekelték a Mi vagyunk a Grundot, majd közösen alakzatba álltak, megformázták a tanári tiltakozás jelképét, és oktatási fórumra hívták a résztvevőket a Grand Caféba.
Kalydiné Bajza Rita
Fotó: Bálint András / Szegeder
Hajnal Edina akkor azt mondta, hogy januárban folytatják a tiltakozássorozatot. A szervezet vezetői az év első hónapjában nyílt fórumokat, flashmobokat és egy komoly tüntetést szeretnének szervezni, emellett pedig építik tovább a Szülői Front bázisát. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e önálló, bejegyzett civil szervezetté alakulni, a mozgalom alapítói határozott nemmel feleltek. „Ez a civil mozgalmi státusz sokkal szabadabb” – indokolták.
A céljaikkal kapcsolatban Hajnal kifejtette, hogy egy korszerű, gyermekközpontú oktatási rendszert szeretnének, „mint a finn, a svéd vagy a spanyol, illetve teljesüljön az a kilenc pont, amit országosan állítottak össze”. Kalydiné Bajza Rita hozzátette, hogy sok tanárral beszélt már és azt látja, „hogy félnek, viszont amióta a szülők is beleálltak ebbe az egészbe, azóta talán egy kicsit a pedagógusok is bátrabbak lettek”.
A tanárokkal kapcsolatban hallott leggyakoribb kritika az, hogy a diákokat használják a céljaik elérésére. A Szülői Front tagjai úgy látják, hogy „nem a tanárok vonták be a diákokat, hanem a politika. Az oktatás – mint minden más terület is – teljesen át van politizálódva.
A diákokat nem kérte senki, felismerik ők maguk is, hogy az értékes munkát végző tanáraikat kirúgják, nem kapnak megbecsülést.
Csupán nem akarják elveszíteni őket. A gyerek is érzi, hogy nem jó heti 40 órát az iskolában ülnie, hogy aztán heti 20 órát még otthon is tanuljon pluszba”.
Varga Lilla
Fotó: Bálint András / Szegeder
Tapasztalataik szerint a mai tizenéveseknek már van akkora öntudatuk, hogy felismerjék, hogy mi az, ami nyilvánvalóan nem működik, és ők is akarják a változást. „Ők nem felmondják a leckét, amit előtte a tanár a szájukba adott, ezek okos, érett fiatalok, akik képesek szépen, artikuláltan elmondani a véleményüket. Meg lehet nézni, hogy ehhez képest hogyan kommunikál egy államtitkár, milliós fizetésért. Büszkék vagyunk ezekre a fiatalokra.”
A több mint ezerfős mozgalomban túlnyomórészt női tagok vannak, a központi keménymagot kizárólag édesanyák alkotják. A Szülői Front alapítói szerint ennek az oka elsősorban az, hogy a nők inkább békés demonstrációkkal igyekeznek változást elérni, így mernek is csatlakozni az emberek az ügyhöz.
„Mi is gyakran megkapjuk a férjeinktől, hogy ide forradalom kell,
radikális megmozdulás, ez a gondolat szerintem sok embert tántorítana el a tanárok ügyétől. Azt gondoljuk, hogy a mozgalomban erős a női energia, amely egyelőre nagyobb összetartó erő, mint az agresszívabb fellépés” – fejtette ki Hajnal.
A Facebook-csoportjukban több nyugdíjas szimpatizáns is van, ami azért érdekes, mert a tanárok tiltakozásáról legnagyobb arányban a nyugdíjasok szoktak negatív véleményt alkotni, legalábbis a különböző kommentszekciókban. „Dolgozunk, anyák vagyunk, családunk van, és ezt a mozgalmat még ezek mellett csináljuk. Nem könnyű, és még így is nagyon sok olyan megjegyzést kapunk, hogy ennek nincs értelme, hagyjuk rá, mert úgysem lesz változás. Úgy valóban nem is lesz, ha mindenki így áll hozzá.”
Legutóbb december 20-án szerveztek akciót az oktatás ügye mellett, amikor az Egységes Diákfronttal közösen a Szegedi Tankerületi Központ újszegedi épülete előtt feldíszítettek egy karton fenyőfát, amelyre a pedagógussztrájk jelszavait, illetve a tankerületnek címzett üzeneteket írtak. A fa tetején Pintér Sándor belügyminiszter lett a csúcsdísz. A jövőbeli terveikről annyit árultak el a Szegedernek, hogy a januárra tervezett nagyobb tiltakozás mellett folytatják az eddigi bázisépítő és szolidaritást vállaló munkát, bízva a változásban.