Ma ülésezett a szegedi közgyűlés jogi bizottsága, melyről a Szeged.hu számolt be. Többek között téma volt a településkép védelméről szóló rendeletmódosítás is, melyről a Szegeder is írt hétfőn, de szó volt még a Cserepes sori szegregátum épületeinek eladásáról és a város költségvetésének módosításáról is.
A városi lap beszámolója szerint Kovács Tamás gazdasági alpolgármester arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a város megkötötte a jövő évre vonatkozó energia-szerződéseit. Az ősszel létrehozott, 1,2 milliárd forintos energiatartalék-keret év végére elapad, így módosítani kell a város költségvetését harmadjára is: többek között
a közösségi közlekedésre további 357 millió forintot biztosítanának.
A gazdasági alpolgármester elmondása szerint a 128 millió kell a színháznak energiaköltségekre, illetve energetikai beruházásokra, míg 40 millió forint pedig az intézmény dologi kiadásából csoportosítanak át, mert a kormány megszüntette a katát, és sok színészt más foglalkoztatási jogviszonyban alkalmaznak a színházban.
A településkép védelméről szóló rendeletmódosításról már mi is írtunk: 420-ról 682-re emelkedhet a helyi védett szegedi épületek száma. Chovanecz Kata azt vetette fel ennek kapcsán, hogy a helyi védett státuszú társasházaknak „sok macerával” jár majd, ha az épület homlokzatát akarják felújítani.
Az év utolsó közgyűlése jön december 16-án pénteken. Ezen többek között olyan dolgokról is döntenek, mely messzemenően meghatározza majd Szeged utcaképét és jövőbeli állapotát: ugyanis az eddigieken felül még 262 épületet nyilvánítanának helyileg védetté, melyeknél az utcaképeket is figyelembe vették. Nem minden épülettulajdonos támogatta azonban az átminősítést.
Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester hangsúlyozta: a településkép védelme közérdek, és a helyi védelem kisebb kötöttséget jelent, mint a műemléki védelem. A cél, hogy megőrizzék a történeti városrészben a nagy árvíz utáni egységes utcaképet. Elmondta, az önkormányzat az ilyen épületek homlokzati felújítására 50, a nyílászáróik cseréjére pedig 75 százalékos támogatást ad.
A közétkeztetés témája kapcsán a fideszes Német Ferenc azt kifogásolta, hogy korábban miért hét évre kötött szerződést a város (utalva a megnövekedett költségekre) Nagy Sándor azt felelte, „ha előre lennék annyira okos, mint anyósom utólag, akkor én lennék a legokosabb ember a világon”.
Szécsényi Rózsa bizottsági elnök szerint nem lehetett előre látni a mostani áremelkedést. Elmondta, a város 2021-ben 132 millió, 2022-ben pedig 413 millió forint saját forrást biztosított a gyermekétkeztetésben.
Ez jövőre várhatóan több mint 770 millió forint lesz.
Az előterjesztés szerint jövő év februárjában 18 százalékkal, szeptemberben pedig 14 százalékkal emelkednek a gyermekétkeztetés térítési díjai. Kovács Tamás arról beszélt, hogy minden településen ez a helyzet, szerinte a kormány elhibázott gazdaságpolitikája az oka annak, hogy az EU-ban nálunk nőttek leginkább az élelmiszerárak.
Mint ismert, az egykori piacot az önkormányzat a 78,2 százalékos tulajdoni hányadát kívánja nyilvános pályázat lefolytatásával, versenyeztetési eljárás útján, licitálással értékesíteni, mely mint kiderült,
582 millió forintos alapárról indul.
A Cserepes sori szegregátum teljesen felszámolásra kerülne. Az előterjesztés szerint egykoron 16 négylakásos társasház állt itt, mára csupán öt épület maradt és vár lebontásra. A még itt élőkkel kapcsolatosan jegyezte meg Chovanecz Kata, „méltatlan, hogy a város diktál a magántulajdonosoknak”. Erre válaszul mondta azt Szécsényi Rózsa, hogy „az a méltatlan, hogy 75 millió forintot kérnek egy 47 négyzetméteres ingatlanért”. A bizottsági elnök szerint azért rekedtek meg a tárgyalások, mert irreális árat kérnek a lakók. Chovanecz Kata azt állította, nem ismeri a 75 milliós ügyet.
Tápai Péter, a helyi Fidesz alelnöke az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló közgyűlési rendelet módosítása kapcsán nyújtott be önálló képviselői indítványt. Ebben azt javasolja, hogy a város közérdekből is adjon bérbe lakást, és így a bérlő piaci alapon fizessen lakbért.
Szécsényi Rózsa elmondta: a rendeletben szerepel az önkormányzati érdek, és szerinte az önkormányzati érdek is közérdek. A bizottság többsége úgy döntött: nem javasolja a közgyűlésnek, hogy pénteken napirendre vegye Tápai Péter előterjesztését.