Több mint 260 régi épületet tenne helyileg védetté a város
Az év utolsó közgyűlése jön december 16-án pénteken, ezen többek között olyan dolgokról is döntenek, mely messzemenően meghatározza majd Szeged utcaképét és jövőbeli állapotát: ugyanis az eddigieken felül még 262 épületet nyilvánítanának helyileg védetté, melyeknél az utcaképeket is figyelembe vették. Nem minden épülettulajdonos támogatta azonban az átminősítést.
Mint azt a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumban írják, a város településképi rendeletének utolsó széles körű felülvizsgálata óta számos észrevétel jutott el az önkormányzat felé a képviselők, a lakosság és a sajtó részéről azzal kapcsolatban, hogy a védett épületek körét bővíteni kellene.
A történeti beépítési terület legnagyobbrészt a nagyárvíz után kialakult, egységes stílusú, tágabb belvárost fedi le. A mostani, közgyűlés elé kerülő vizsgálat is ezen a területen zajlott le, mely során az egyes épületeken túl az egységes utcaképek védelme is cél volt. A vizsgálat során 5 épületről állapították meg, hogy vagy műemléki védelmet kapott, vagy életveszély miatt a Kormányhivatal bontásra kötelezte. Mint írják, a helyi építészeti értékek védelme az önkormányzatok feladata, közérdek, de szemben a műemlékei védelemmel, a most helyi védetté nyilvánított épületeknél
alapvetően azok utca felőli képét védi, így a bővítésüket, átalakításukat csak kisebb mértékben korlátozza,
mint a műemlékké nyilvánítás. Vagyis az épület elbontását nem korlátozza a rendelet, de azok felújítása, korszerűsítése, bővítése során a külső megjelenésüket meghatározó stiláris jellegzetességeit meg kell őrizni, helyre kell állítani. Mint írják, a védelem alá helyezéssel megállítható a város építészeti arculatát híven tükröző településképi értékek pusztítási, bontási folyamata.
Ez mindenképp egy pozitív lépés a város hangulatának és egységes utcaképének megőrzése felé. Ezen új rendelet elfogadása esetén Szegeden a 176 műemléki épület mellett a helyi védett épületek száma 420-ról 682-re növekszik (Pécs 124, Kecskemét 325, Debrecen 279, Győr 60 helyi védett épületet tart nyilván). Ezen felül a szegedi önkormányzat támogatást is biztosít a helyi védett épületek felújításához, eddig 50 ilyen felújítás zajlott már le. Az újonnan védetté nyilvánítandó épületek utca és házszám alapján ide kattintva, a közgyűlési előterjesztésben böngészhetők.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Érdekesség, hogy három napsugaras épületet is elbontottak, miközben védettek voltak, vagy lettek volna. A dokumentum szerint a Hajós utca és a Liszt utca sarkán – melyről a Szegeder is beszámolt annak idején –, valamint a Törő utca 7. szám alatt álló épületek felújítás, vagy helyreállítás helyett bontásra lettek kötelezve a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi főosztálya által, így megsemmisültek. egy másik érdekesség, hogy a Kisfaludy utca 29/B. szám alatti, helyi egyedi védelem alá tartozó napsugaras ház a szomszédos 31. szám alatt volt, de időközben elbontották, így a már megindult helyi védettségi eljárást megszüntették az előző címre.
Szegeden még 2004-ben indult a város építészeti értékeit feltáró intézkedéssorozat, amely 2009–2010 között 120 épület helyi egyedi védetté nyilvánításával zárult. A nagy felülvizsgálat óta eltelt idő alatt további 16 épület került helyi egyedi védelem alá, de a továbbiakban is egy folyamatnak tekinthető a védetté nyilvánítás, így a lista nem végleges, a folyamat továbbra sem zárult le.
A mostani felülvizsgálat során az érintett épületek köre szakmai bizottság által lett meghatározva. Az általuk végzett munkán túl még az eljárások lefolytatása (ingatlantulajdonosok, szomszédok, közös képviselők felkutatása, értesítése) is hosszú időt vett igénybe. Mint a dokumentumban írták, a tulajdonosok részéről vegyesen támogató és ellenző álláspont is érkezett a védetté nyilvánítással kapcsolatban.
nemleges vélemény az ingatlan védetté nyilvánításának nem lehet akadálya.
Mint azt meg is jegyzik a dokumentumban, épített örökségünk megóvása nem csupán az önkormányzat feladata: felelősségteljes együttműködés várható el elsősorban az ingatlantulajdonosoktól, a helyi lakosoktól is, hiszen „közérdek városunk egyedi, ritkaságszámba menő építészeti arculatának megőrzése, illetve pozitív alakítása, mely hatással van mindennapjaikra, életérzésünkre, személyes identitásunk alakulására, a felnövekvő generációk esztétikai nevelésére”. Ezen felül közvetett gazdasági előnyei is vannak mindennek: vonzóvá teszi a települést az ide látogatók számára.