100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Átadták a legvirágosabb településeknek járó elismeréseket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán tartott ünnepélyes díjkiosztón még múlt hét pénteken. Szeged is elnyerte az országos Arany Rózsa-díjat, de Kübekháza és Makó is kapott elismeréseket.
A Virágos Magyarország 2022-es győztesei között több mint 50 díj talált gazdára. Az MTÜ ismertette: az ország legjelentősebb környezetszépítő versenye során rekordszámú jelentkezés mellett 339 önkormányzat – köztük 32 határon túli jelentkező – összesen 439 pályázatát bírálta el az elmúlt hónapokban a közel 150 tagú szakmai zsűri.
Az idei, immár 29. alkalommal tartott díjkiosztón a nagyvárosok kategóriájában Debrecen, a 30 ezer lakosnál kisebb városok közül pedig Makó képviselői vehették át a fődíjat, míg Zalakaros lett a fődíjas ezer főnél népesebb kisváros, a legkisebb falvak közül pedig Gyugy lett a legvirágosabb település. A Miniszterelnökség különdíját két kategóriában Cegléd és Balatongyörök érdemelte ki, a Belügyminisztérium több díja között jutalmazta a legvirágosabb budapesti kerületet, amely idén a X. kerület lett. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíjával pedig Kecskemét és Telkibánya lett gazdagabb.
Bár a közlemény Szegedről nem szól, a Virágos Magyarország honlapján részletesen felsorolják a több mint 50 kiosztott díjat. Ebben az látható, hogy a város megnyerte az országos Arany Rózsa-díjat. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a Rádió 88-nak elmondta, „Szeged évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít a város zöldterületeinek gondozására és fejlesztésére”. Az elismerés mellett Szeged 300 ezer forintos virágvásárlási utalványt is nyert. Kübekháza is kapott egy Virágos Önkormányzatért-díjat falu kategóriában, emellett egy fővédnöki elismerést is elnyertek.
A közlemény szerint a szakmai zsűri általánosságban kiemelte, hogy az aszályos nyár ellenére érkezett rekordszámú pályázat is rámutat arra, mekkora jelentősége van a helyi közösségek számára a zöld környezet folyamatos fejlesztésének. A klímaváltozás hatásaira számos település reagál technológiaváltással, illetve a telepített növénykultúra megváltoztatásával. Egyre többen alkalmaznak egynyári virágok helyett évelőket, vagy fordítanak figyelmet a fásításra, de az esővíz felhasználására is mutattak jó példákat a települések.













