Nem váltja ki teljesen a gázt, de pont jókor jött a szegedi geotermikus projekt

Szegeden az ősztől jórészt termálvíz adja a magánlakások és az intézmények fűtéséhez szükséges hőenergiát. A közel 28 ezer lakást ellátó, városi tulajdonú szolgáltató cég állami és uniós támogatással, valamint magánbefektető bevonásával fúratott termálkutakat – írja a Telex cikke.

A projekt azért is különösen érdekes, mert egyáltalán nem most kezdték a megvalósítást, hanem még 2018-ban – erről beszélt a Telexnek Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője. Ekkor viszont még nem lehetett tudni, hogy 2022-ben Oroszország megtámadja majd Ukrajnát és erre az Európai Unió szankciókkal fog válaszolni, amire az oroszok a gázt zsarolásra használják, így hajtva fel annak árát.

Most viszont nagy előny, hogy az annak idején még a zöld és megújuló energia hasznosításáért indított projekt által egy fűtési szezonban immár tízmillió köbméternél is több, igencsak megdrágult gázt lehet megspórolni. Ezzel a város most a kormánynak takarékoskodik. Az öt új termálvizes rendszerből négy már működik, és az utolsót is beindítják ebben a fűtési szezonban.

A teljes felhasznált hőmennyiséget azonban továbbra sem tudják majd gáz nélkül előállítani,

ugyanis a téli hőmérsékletektől is függ, hogy mennyi gázt kell majd a kazánokban elégetni. A termálvizes rendszer mínusz 6–8 fokig ad elegendő energiát, ez alatt gázzal is ki kell egészíteni a hőtermelést.

Korábban évente 26–28 millió köbméter gázt égettek el, ez pedig 50–60 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával járt. Mindez felére csökkenhet, mely által kisebb összeget kell fizetni a szén-dioxid-kvóta miatt. A tervek szerint mintegy 10–15 millió köbméter gáz megtakarítható egy évben, ezzel 50 százalékos lehet a megújuló energia használata a szegedi távfűtésben. Ennél nagyobb rendszer Európában csak Izlandon, Reykjavíkban működik.

Éjjel-nappal zajlott a fúrás

A fúrt termálkutaktól vezetékeket építettek ki az addig gázkazánokkal fűtött hőközpontokba, amelyekben a mintegy 90 fokos termálvizet egy hőcserélő berendezésre töltik, és a meglévő csőhálózatokon keresztül a házakba, illetve a lakásokba kerül a fűtésre és a használatra való melegvíz. Közvetlen érintkezés tehát nincs, csak hőátadás, majd a szinte kihűlt vizet visszasajtolják a talajba a visszasajtoló kutakon keresztül, ami egy körforgást hoz létre, így lesz megújuló a rendszer.

Annak viszont nem mindenki örült, hogy a mintegy kétezer méter mélyre fúrt kitermelő és visszasajtoló kutakat főként lakótelepi városrészekben hozták létre. A technológia miatt ugyanis a fúrás éjjel-nappal folyt, kutanként pedig negyven-ötven napig tartott. Ezen kívül még 40 kilométer csővezetéket is le kellett fektetni, így 8 városrészben összesen 9 kitermelő, és kétszer annyi visszanyomó kút létesült.

A már üzemképes kutakat folyamatosan kötötték be a rendszerbe és kezdték el használni, így két év óta már egyre kevesebb gázt kell elégetni a hőközponti kazánokban.

Tízéves megtérüléssel tervezték az energiaválság előtt

A projekt teljes költsége 22 milliárd forint volt, a felét uniós forrásokból fedezték. A programra létrehoztak egy konzorciumot, amelynek tagja a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft. nevű állami nonprofit gazdasági társaság és egy befektető, a Geo Hőterm Kft., amelyek a beruházás önrészét állták. A cég haszna, hogy a termálvízzel kitermelt hőt eladja a Szetávnak, ám olcsóbban, mint a földgázzal előállított energia ára.

A beruházás az eredeti számítások szerint tíz év alatt térült volna meg, de ezt a kalkulációt a magas gázárak alaposan átírják.

Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője elmondta, a távfűtési díjakat nem a szolgáltató, hanem továbbra is a kormány határozza meg. Ez a termálvizes rendszernél is így marad. Az állam még a geotermikus időszak előtt 1 milliárddal pótolta ki a távhőcéget, mert a befolyt díjak már akkor sem fedezték a költségeket. Most még több pénz kell.

„A Szetávnak az idei év három utolsó hónapjára van előre megállapodott áron gáza, hogy a jövő évben mi lesz, arról még fogalmunk sincs” – közölte Kóbor a Telexszel. A jelenlegi árak alapján már körülbelül évi 30 milliárdos állami támogatás kellene a szegedi szolgáltatás fenntartásához. Közben a nem rezsicsökkentett körbe tartozó lakossági fogyasztók az eddigi ár tízszeresét fizetik ősztől a városban a távhőért és a meleg vízért.

Szeged távfűtő cége viszont az államnak takarékoskodik, hiszen a Szetáv nem igényel majd annyi pénzt a távhőkasszából, mint amennyi a korábbi, nagyobb mértékű gázfogyasztása alapján lett volna szükséges. A teljes írás ide kattintva olvasható.