Nemzetközi hírügynökségek számoltak be a szegedi geotermikus projektről, amely az orosz gázról való leválást is jelenti

A francia hírügynökség, az AFP számolt be Szeged egyik legnagyobb projektjéről, a távfűtési rendszernek a gázról geotermiára állításáról. A városban, ahol a fecskés és sünis fűtőművekbe vezetik a termálvíz hőjét, melyet több ezer lakás fűtéséhez használnak fel.

A hír eredetileg a francia hírügynökségen, az AFP-n (Agence France-Presse) jelent meg, innen aztán a Fülöp-szigetektől kezdve Tajvanon át a Radio France Internationale-ig bezárólag sok más hírfelületein is megtalálható volt. Az AFP azt írja, hogy a projekt, mely Európa legnagyobb költségvetésű fűtőrendszer-átalakítása, modellként szolgálhat más városok számára a kontinensen, amint az Európai Unió államai épp azon ügyködnek, hogy leváljanak az orosz gázról az ukrajnai inváziót követően.

Medgyes Tamás geológus azt nyilatkozta egy épp befejezett kútfúrás mellől a hírügynökségnek, hogy a geotermikus energia lokális, elérhető, így aztán „miért is ne használjuk”?. Megjegyzik, hogy Szeged az ország 12 városa közül az egyik, mely geotermikus fűtéssel rendelkezik. Mire a projekt teljesen befejeződik jövőre, 27 kút és 16 fűtőmű fogja biztosítani a melegvíz áramlását a mintegy 250 kilométeres csőhálózaton keresztül, hogy a 27 ezer lakás és a 400 nem lakossági fogyasztó számára biztosítson fűtést.

Még jóval az ukrajnai háború előtt elkezdte kutatni Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezető igazgatója, hogy miként lehet hasznosítani a geotermikus energiát a városokban, majd a döntéshozók ajtajain is kopogtatott ezzel. Az önkormányzat végül kinevezte őt és Medgyes Tamást 2015-ben a projekt élére, amely során a megújuló energiát integrálták a távfűtési rendszerbe.

Kóbor Balázs azt is elmondta, hogy évente mintegy 30 millió köbméter gázt égetett el a városi cég a fűtés során, és ezzel körülbelül 55 ezer tonna szén-dioxidot eregettek ki a levegőbe, egyben ez volt a város legnagyobb károsanyag-kibocsátója. A geotermiára való átállással mintegy 60 százalékkal csökken majd Szeged kibocsátása, mely körülbelül 35 ezer tonnát jelent. Ha a hasonló méretű városok szintén átváltanának geotermiára, az jelentős lépés lenne egy karbonsemleges, fenntartható jövő felé – mondta Kóbor.

Kétezer méter mélyen

A Kárpátok és az Alpok hegyvonulatai által körülvéve, Magyarország, de különösen a Szeged környéki területek egy medencét formálnak, ahol 92–93 fokos termálvíz található mintegy 2 ezer méter mélyen. 

A kutakhoz csatlakoztatott hőközpontokban a ”hőátadók” – melyek több száz fémlemezből állnak – adják tovább a meleget annak a külön körön keringő víznek, mely szintén csövekben fut és kiszolgálja a lakótelepeket. A termálvíz közvetlenül nem érintkezik ezzel a körrel, ugyanis ezek után visszasajtoló kutak segítségével visszajuttatják azt a talajba.

Medgyes elmondta a hírügynöksség számára egy épp fúrást végző kút mellől, hogy mindez körülbelül három hónapig tart. A lakosok, bár látják és hallják a fúrókat működés közben, a munka végeztével nem fognak semmi különbséget észlelni a megváltozott energiaforrásból otthonaikban.