Minden második szegedi InterCity és harmadik tram-train kimaradhat a vasutassztrájk alatt

Az eredetileg márciusra tervezett sztárjkot akkor a kitört háború miatt halasztották a mozdonyvezetők, ezt tartják meg most 5-én, hacsak addig nem javul a helyzetük, ami annyiban merülne ki, hogy a MÁV a már megígért pluszpénzt kifizeti nekik. A szakszervezet szegedi ügyvivője a Szegedernek azt mondta, egyoldalúnak véli a MÁV kommunikációját.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete augusztus 24-i küldöttgyűlésén olyan határozatot hozott, hogy szeptember 5-én 0 órától – a személyszállításra és az árufuvarozásra vonatkozóan – határozatlan idejű sztrájkot hirdet a 2021. évi keresetveszteség kompenzálására.

Erről a vasúttársaságot is értesítették levélben, egyben tárgyalást kezdeményeztek követeléseik teljesítésére. A MÁV erre közleményt adott ki, amelyben arról írnak, hogy a mozdonyvezetők felelősségteljes munkájának jelentőségét a javadalmazásukban is kiemelten ismerik el. „Keresetük 2016 óta több mint 60 százalékkal növekedett a tavalyi év végéig. Az idén év elején megvalósított 10 százalékos béremelés tovább növelte járandóságukat” – állította a MÁV.

Szerintük ennek eredményeként a mozdonyvezetők a MÁV-csoporton belül és a teljes nemzetgazdaságban is kiemelkedő mértékű havi átlagkeresete meghaladja a 800 ezer forintot. Erre a MOSZ már nem reagált, és továbbra is tervezik- A szegedi mozdonyvezetők azt várják a sztrájktól, hogy a munkáltató tartsa be a megállapodásaiban foglalt kötelezettségeit, ne próbálja azokat kijátszani, félreértelmezni. megtartani bő egy hét múlva a hétfőtől kezdődő sztrájkot. 

Vasárnap kerestük levélben a szakszervezet szegedi ügyvivőjét, Szóth Tibort, aki még a nap folyamán reagált kérdéseinkre. A vasúttársaság azon felvetésére, hogy 800 ezer forintot keres egy mozdonyvezető, Szóth úgy válaszolt, egyoldalúnak tartja ezt a kijelentést, majd kifejtette, hogy a MÁV „azt nem tette közkincsé, hogy ekkora átlagkereset eléréséhez a mozdonyvezetők túlóraszintje meghaladja az évi 300 órát”.

Az ügyvivő szerint mindez azt jelenti, hogy egy mozdonyvezető a jelenlegi létszámhiány miatt havi 210 óra munkaidőre kapja az átlagkeresetet. Szóth lapunknak arról is írt, hogy a szegedi mozdonyvezetők azt várják a sztrájktól, hogy a munkáltató tartsa be a megállapodásaiban foglalt kötelezettségeit, ne próbálja azokat kijátszani, félreértelmezni.

Mivel sztrájkról van szó, várhatók majd vonatkimaradások is, erről is érdeklődtünk. Az úgynevezett minimális szolgáltatási szintet – megállapodás hiányában – a személyszállítási törvény tartalmazza, ezt be fogják tartani. A Budapest–Szeged vonalon ez azt jelenti, hogy az InterCity-vonatok 50%-át közlekedtetni kell, a Hódmezővásárhelyig közlekedő vasútvillamos-járatoknál azonban más a helyzet, mert azok a helyi közlekedésben szerepelnek, így ott a járatok 66%-át kell a sztrájk alatt is közlekedtetni.