Az élő Tiszába vezetnék a használt termálvizet Hattyason, aggódnak a helyiek

A bejegyzést közzétevő három aláíró ezután kérdéseket intézett az illetékesek felé, akiket mi is megkerestünk még hétfőn. Kérdéseinket többek között a Floratomnak, a vízügyi engedélyeket kiadó katasztrófavédelemnek, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal megfelelő osztályának, az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, a Szegedi Vízműveknek, a szegedi önkormányzatnak, valamint a Zöld város fejlesztésért felelős tanácsnoknak, Mihálik Edvinnek küldtük el.

Az OVF, valamint a megyei kormányhivatal átirányított minket az illetékesekhez, válaszuk alapján ők nem érintettek a témában. A Kiskunsági Nemzeti Park azt írta, a beruházás nem része a természetvédelmi területnek, azonban elmondták, hogy a katasztrófavédelem hatósági osztálya mint vízügyi hatóság adott ki vízjogi létesítési engedélyt a termálvíz-elvezetés kapcsán, akik megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A Floratomot kerestük e-mailben és telefonon is, de érdemi választ csak későbbre ígértek.

A zöldtanácsnok sem tudott róla

Ezidáig egyedüliként Mihálik Edvin fejtette ki bővebben álláspontját még az üggyel kapcsolatban. Azt állítja a momentumos képviselő, hogy

a gyálai Holt-Tisza kármentesítését támogató Facebook-csoportból értesült arról,

miszerint a Floratom a jövőben a holtág helyett a Tisza folyóba fogja engedni a fűtéshez használt csurgalékvizét. Néhány héttel ezelőtt ő is részt vett a fentebb már említett a lakossági fórumon, és akkor többen konkrétan rákérdeztek arra, ezentúl hova vezetné a Floratom a termálvizet, azonban a hatóság képviselői nem részletezték, hogy milyen megoldást találtak erre.

Mihálik szerint „a XXI. században az egyedüli elfogadható megoldás a használt termálvíz kezelésére a visszasajtolás lenne”. Említi, hogy a szegedi önkormányzat távfűtő cége, a Szetáv is ilyen formában alakította ki a szegedi geotermikus fűtési rendszert, hiszen minden kitermelő kúthoz két visszasajtoló kút épült, mivel a felszínre hozott víz nem fog újratermelődni, azt vissza kell juttatni a talajba. „Nyilván ez egy költséges dolog, de egy bolygónk van, amikor a klímaváltozás itt dörömböl az ajtónkon, jobban kell rá figyelnünk.”

Nem tudni, hogy a tiltakozások hatása volt-e, de pénteken végül kiderült – miután az egyik tervezőtől megtudta egy helyi lakos –, hogy a Floratom korábban a Holt-Tiszába eregetett termálvizét nem közvetlenül akarják beleengedni az élő Tiszába, hanem

először a Szegedi Vízmű szennyvíztisztító telepére szállítanák, majd onnan továbbítanák a folyóba.

Ez egy óriási előrelépés a korábban vélt, közvetlenül beeresztős megoldáshoz képest, azonban még mindig nem a kívánatos, megújulónak számító visszasajtolásos technológiáról van szó. Remélhetőleg a közeljövőben ez is megoldódik.

NER-es termál

A szegedi Floratom Kft. 22 hektáros üvegházaival a kertészeti ágazatban az élmezőnybe tartozik. A hvg.hu áprilisban írt arról, hogy a Forbes januári milliárdos-listáján 43. helyezésű solti építési vállalkozó, Rencsár Kálmán a februárban alakult Floratom Tomato Kft.-n keresztül vette meg az évtizedek alatt felépített kertészetet még márciusban. A megvásárolt agrárcég ügyvezetője nem akarta kommentálni az adásvételt.

Szakmai körökben már egy ideje téma volt, hogy eladó a cég, az mégis meglepő, hogy a Floratom Kft.-t megvásárló Floratom Tomato Kft. a februári alapításkor a CBA-s Lekeny Györgyhöz közel álló üzleti körökhöz került, majd alig egy hónappal később a cég egyedüli tulajdonosa mégis Rencsár lett.

Logikus lett volna, ha Lekenyékhez kerül a Floratom, az mégis a Soltút tulajdonosáé lett. Pedig az akkori információk szerint a társak megpróbálták kivásárolni a most eladott céget, de nem jött össze rá a pénz. Lekeny érdekeltségei éppen a szegedi geotermikus rendszer kiépítésén dolgoznak (ez már a megújulónak számító, drágább visszasajtolós technológia), ráadásul ők építtették fel a Cédrus Liget lakóparkot is, melynek szintén termálvizes fűtése (is) van.

Szerinte a Floratom a hat kitermelő kút mellé egyetlen visszasajtolót sem fúrt, ehelyett csővezetéken keresztül eresztik majd a használt termálvizet a folyóba. Mint írja, ehhez a Csongrád-Csanád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya az engedélyt is megadta a kormányzati szervek beleegyezése mellett. Részben kérdésünkre válaszolva, miszerint tudott-e erről a szegedi önkormányzat, azt írta, hogy

az önkormányzatokat ilyen kérdésekben már nem kérdezik meg, joghatóságuk nincsen.

A kieresztett termálvíznek meg kell felelnie a hazánkban érvényes jogszabály szerinti határértékeknek. „Elvárjuk, hogy a hatóságok a jövőben rendszeresen ellenőrizzék, hogy a Floratom valóban a törvényben leírt határértékeknek megfelelő minőségű, mindenfajta más szennyezéstől mentes vizet enged-e a Tiszába, hogy elkerülhessük azt a katasztrófát, ami a gyálai Holt-Tisza esetében már megtörtént” – tette hozzá a politikus, utalva a holtág korábbi szennyezettségére, ami annak nem-mozgóvíz jellege miatt alakulhatott ki, és az élő Tiszánál ilyen veszély talán kevésbé merülhet fel.

Régi kutaknál nem kötelező a visszasajtolás

Régi környezetvédelmi vita Magyarországon, hogy a 60-as, 70-es és 80-as években épült termálkutak, amelyekhez nem épült visszasajtoló kút, meddig működhetnek a jelenlegi hatósági engedélyek mellett. Ismert ugyanis, hogy 2020-ban élesedett csupán az a törvény, miszerint az új termálkutak kialakításához már kötelező a visszasajtolás kiépítése. Arról mi is írtunk, hogy a Szent Gellért Fórumnál még nem visszasajtolásos megoldást választottak termálvíz-fűtéshez, valószínűleg a spórolás miatt. Csakhogy ez nem számít megújulónak, emiatt nem is kapta meg a létesítmény először az energetikai minősítést, majd később abból is csak a „LEED Silver”-t az arany fokozat helyett, pont emiatt.

A visszasajtoló technológia kiépítése igen költséges, valamint gondos mérnöki munkát is igényel, ezért hazánkban manapság még a felszíni vizekbe való bevezetés és a szikkasztás volt eddig az elterjedt metódus a használt termálvíz elhelyezését illetően. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a balneológiai célokra (gyógyfürdők) felhasznált vizeket tilos a rétegbe visszasajtolni az esetleges bakteriológiai szennyeződés miatt. A mezőgazdaság (kertészeti- és állattartó telepek fűtésére) használja az 50°C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizek nagy részét. A jellemzően szintén épületek fűtésére használt modern, visszasajtolós rendszerek zártak, nem érintkeznek a külvilággal, csak átadják a hőt.

A régi kutaknál is esetleg bevezetendő visszasajtolási közelezettség sok mezőgazdasági cég érdekeit sértheti Mihálik szerint. Egy visszasajtoló kút építése „nem két fillér, hanem súlyos százmilliókba kerül”, ezért szerinte a magyar államnak segítséget kellene nyújtania, például fenntarthatósági pályázatok formájában. Továbbá kezdeményezni fogja a Momentum parlamenti frakciójánál, hogy nyújtsanak be törvényjavaslatot a probléma minél hamarabbi megoldása érdekében.

A szennyvíztisztítóba vezetik először

A termálvíz felszíni befogadóba történő bevezetése egyébként a vízminőségre és az ökoszisztémára is káros hatást gyakorol, mivel – ahogy a Pannon Egyetem egy tanulmánya írja – nagy sótartalmú, esetenként kellőképpen nem visszahűtött hévizekről van szó. Ahhoz, hogy az elfolyó termálvíz felszíni befogadóba vagy közcsatornába engedhető legyen, 30°C alá kell azt hűteni, ugyanis a fizikai szennyeződések közül kiemelkedő a hőszennyezés.

Az elhasznált hévizek elhelyezése tehát a környezetre, talajra, talajvízre egyaránt negatív hatással lehet.

A vizek kémiai összetevői közül elsősorban a magas fenol, PAH-koncentráció (policiklusos aromás szénhidrogének), ammónia, nitrit és nitrát tartalom, az extrém magas sókoncentráció, valamint a magas nátrium-egyenérték, ezen felül néhány fémes elem (As, Hg, Cd, Pb) jelenti a legjelentősebb környezeti kockázatot.

A gyálai Holt-Tisza a lakossági fórumon elhangzottak szerint nem olyan mértékben szennyezett, mint azt sokan hiszik. Döntően gázolaj ülepedett meg az iszapban, mérgező fémet viszonylag keveset mutattak ki. Az Ativizig azt írja, hogy a Feketevíz nevű szakasz több mint 600 pontján végeztek iszapvizsgálatot, aminek eredményei alapján csekély mértékben nehézfém-szennyezettségre, valamint jelentős mértékben szénhidrogén-szennyezettségre derült fény.

Az általunk megszerzett, a megyei katasztrófavédelem részéről kiállított jegyzőkönyv szerint bár a kémiai és biokémiai oxigén kevés a vízben, a TPH (alifás szénhidrogének) és a PAH-koncentráció nem jellemző a Floratom által kibocsátott termálvízre. A nátrium-egyenérték épp valamivel 100% alatt adódott, de a kalcium, kálium, magnézium és nátrium értékei a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéken belül vannak.

A Klebelsberg-telepi Polgári Kör egy nyílt levélben ír arról, hogy ezentúl a Holt-Tisza helyett az élő Tiszába eresztené a Floratom nevű, üvegházakat üzemeltető helyi cég a használt termálvizét. Ez meglepetésként ért szinte mindenkit, még Mihálik Edvin, Szeged Zöld város fejlesztéséért felelős tanácsnoka is azt állítja, innen tudta meg, miként oldaná meg a Floratom termálvizének elvezetését. Bár a képviselő mellett a helyiek is aggodalmukat fejezték ki, kiderítettük, hogy a projekt tervezője szerint először egy szennyvíztisztítóba vezetnék a csurgalékot, és csak onnan a folyóba.