Jövőre visszakaphatják az önkormányzatok az elvett iparűzési adót a 2023-as költségvetés szerint

A VG értesülése szerint végleg eldőlt, hogy jövőre megszűnik az iparűzési adó felére csökkentésének lehetősége az önkormányzatokkal szemben. Ez már valószínűleg ad annyi pénzt a településeknek, hogy ki tudják gazdálkodni a növekvő energiaárakat, ha kikerülnek a rezsicsökkentés hatálya alól.

Ezt a feltételezést erősíti a Világgazdaság cikke szerint, hogy az Országgyűlés elé frissen benyújtott, Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban nincs utalás az adókedvezmény megmaradására, márpedig ehhez szerepelnie kellene. Megjegyzik azonban, hogy mivel az orosz–ukrán háború miatt novemberig veszélyhelyzeti jogrend van érvényben, papíron van mód arra, hogy a kabinet saját hatáskörében járjon el a kérdésben.

A kormány még 2020 decemberében, kifejezetten a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében hozta létre az ipa felezését, azaz 1 százalékban maximálását a kis- és középvállalkozások számára, melyeknek a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint. A 2021-es adóévben, majd tavaly év végén ezt kiterjesztette 2022-re is a kabinet. Ez, bár különösebb segítséget nem adott a cégeknek nyereségadóról lévén szó (Budapest például kifejezetten kérte, hogy amelyik cég tudja, továbbra is fizesse a teljes összeget), viszonylag jelentős bevételkiesést jelentett az önkormányzatoknak.

Ennek felszámolása mindenesetre nem lenne váratlan, voltak erre utaló jelek:

• Varga Mihály a jövő évi büdzsé benyújtásakor azt mondta, hogy az iparűzési adókedvezmény mostani rendszere várhatóan az év végére kifut, tehát 2023-ban az önkormányzatok már ugyanúgy tudnak élni a korábbi lehetőségeikkel, mint a pandémiás időszak előtt.
• Banai Péter Benő pedig a Hír TV-ben kijelentette, hogy 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, ami 100 milliárd forintos többletbevételt eredményez az önkormányzatokban.

A lap megkereste a Pénzügyminisztériumot, amely konkrét választ nem adott az ipakedvezmény eltörlésének véglegességéről, azonban arra felhívták a figyelmet, hogy a 2021. évi adatok szerint az iparűzési adóbevétel 755 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszakához, tehát a 2020-as 702,6 milliárd forinthoz képest mintegy 52,4 milliárd forint növekedést mutat.

A Covid és az érvényben lévő ipafelezés mellett megvalósult csaknem 8 százalékos növekedés vitán felül jelentős, még akkor is, ha ebben közrejátszott egy 2020. évi szabályváltozás, amellyel a decemberi iparűzési adó feltöltési kötelezettsége a következő évre csúszott át – írták. A PM arra is kitért, hogy a gazdaság kiemelkedő teljesítményének köszönhetően az iparűzésiadó-bevételek látványosan növekedtek az elmúlt években: 2020 előtt tíz év alatt az iparűzési adóbevétel mintegy 80 százalékkal nőtt az önkormányzatok költségvetésében, azaz évente csaknem 10 százalékos növekménnyel lehetett számolni.

2021-ben országosan bő 52 milliárd forinttal több ipabevételt regisztráltak, mint 2020-ban, ami a Világgazdaság szerint jól mutatja, hogy „összességében indokolatlan volt” az egyes önkormányzatok, kiemelten a főváros részéről az iparűzési adó kedvezménye kapcsán pénzügyi kivéreztetéstől tartani. Csakhogy 

A VG alapján korábban beszámoltunk róla: 2021-ben országosan bő 52 milliárd forinttal több ipabevételt regisztráltak, mint 2020-ban, így a lap szerint „összességében indokolatlan volt” az egyes önkormányzatok részéről pénzügyi kivéreztetéstől tartani. Megjegyzik, a budapesti vezetés rendre legalább húszmilliárdos kiesésről beszél a kkv-kat megillető kormányzati engedmény miatt, de valójában az idén mégis több ipa folyhat be a budapesti kasszába, mint a Covid előtti 2019-es csúcsévben. Hasonló a helyzet az ellenzéki pártok által irányított nagyobb településeken, köztük Szegeden is:

• Szegeden 117,
• Pécsen 108,
• Szombathelyen 134,
• Miskolcon 107

százalékon teljesült 2021-ben az előirányzathoz képest az iparűzésiadó-bevétel. Csakhogy azt is meg kell jegyezni, melyre a cikk nem tér ki, hogy már a múlt évben is emelkedett az infláció mértéke: 2021 egészében átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A maginfláció decemberre 6,4 százalékosra emelkedett a novemberi 5,3 százalékról. Tavaly decemberben már 7,4 százalékkal magasabbak voltak az árak átlagosan, mint egy évvel korábban.

Szabó Sándor egyébként épp a minap szólalt fel a Parlamentben a jövő évi büdzsé miatt. Elmondta, szerinte nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, mivel a szolidaritási hozzájárulás emelkedése jelentős forrásokat von el tőlük. Az sem segít, hogy kikerültek a rezsicsökkentés kedvezményezetti köréből, az elszabaduló energiaárak miatt ezért tömeges csőd várható körükben, melyről mi is írtunk. Módosító javaslata szerint javítana az önkormányzatok helyzetét az, ha a gépjárműadó-bevételt teljes egészében helyben hagynák.