A tömeg 2– 300 főre apadt a Glattfelder térre érve. A szervezők közül voltak az első felszólalók, méghozzá momentumosok és a Kutyapárt részéről. A szokásos beszédek után bárki felszólalhatott az emberek közül, mint az a múltkori hídfoglaláson is történt.
A beszédek alapvetően arról szóltak, hogy a tanárok fizetése nem a brüsszeli szankciók, avagy az elakadt EU-s források miatt nem emelkedik. A katáról elmondták, hogy nem ez az ellensége a gazdasági stabilitásnak, nem ebbe fog belerokkanni az ország.
A felszólalók közül volt, aki rendszerváltást akart, mások elmondták, hogy mennyire reménytelen a helyzetük, feleslegesen dolgozzák halálra magukat. Kinek a tengerparti nyaralás, kinek a tüntetés jutott a nyárra – jegyezték meg. Olyan szlogenek is elhangoztak, miszerint „hajrá Szeged”, vagy „hajrá demokratikus ellenállás”.
A szervezők a beszédek végén megerősítették, hogy folytatják tovább a tüntetéssorozatot, majd elmondták, hogy a rendezvény hivatalosan is véget ért. Az ezúttal nem túl erős, illetve nem annyira spontán megmozdulás végén az emberek elkezdtek oszolni és este 8 után már nem sokan maradtak a téren.