Történelmi pillanatok: elindult a Szeged–Szabadka vasút felújítása a magyar oldalon is

2021 novembere nem csak azért különleges a szegedi közlekedés szempontjából, mert ebben a hónapban indul el a tram-train, hanem mert néhány nappal ezelőtt megjelentek a szakemberek a régen elhagyatott röszkei vasútvonal mentén is – indul a felújítás, amivel a tervek szerint 2022 nyarára végeznek.

Karistolja a magas fű a Yaris alját, ahogyan közeledünk a vasúttal párhuzamos földúton a hírhedt határkerítéshez. Azért megyünk, mert pénteken kaptuk a fülest egyik, hogy elkezdték felszedni a síneket a határnál, amiről meg is bizonyosodunk odaértünkkor. Az első pár tucat méteren valóban hiányoznak a sínek, de utána ugyanúgy folytatódnak még Szeged felé. Hamarosan ezeket mind felszedik és újakra cserélik. Újakra, amelyeknek egy része már meg is érkezett, ugyanis néhány száz méterrel odébb, Röszke felé nagyon hosszú, heggesztett sínszálak fekszenek a pálya mellett, várva a beépítést. Meglepődve tapasztaljuk, hogy még vonalkódos matrica is van a végükön, mintha csak most hozták volna őket a vasúti szakáruháznól, ahol mindenfélét vásárolhat a nép magának: féktuskót, váltóberendezést, kertvégi bakterházat.

Persze nem létezik olyan, hogy vasúti szakáruház, ahogyan forgalom sem létezik már egy ideje a vonalon, azt ugyanis a migrációs válságra hivatkozva szünetelteti a Magyar Államvasutak, pontosabban a megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az egyvágányú, nem villamosított vasútvonalon, amelynek magyarországi szakasza mindössze 15 kilométer hosszú, 2015. november 10. óta nincs forgalom. Ekkor zárták le ugyanis a határt a már jól ismert kerítéssel, amin újabb gyenge pont lett volna egy vasúti kapu. Megoldani meg lehetett volna, hogy valaki naponta párszor kinyitja-becsukja, amikor jön a vonat, pontosan úgy, mint az autópálya esetében, amit szintén be-becsuknak, ha jönne egy nagyobb hullám, de látszólag szándék nem volt erre.

A vasútvonal Wikipédia-oldala szerint ez az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt régebben. Első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú szakaszát 1863-tól kezdték el építeni és 1869. november 11-én adták át a forgalomnak. A trianoni békeszerződés a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához került. 1941–1944 között újra Magyarországé lett teljes hosszban, így ismét fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld és általa Észak-Erdély közötti kapcsolatként Dombóvár–Baja–Szabadka–Szeged–Békéscsaba–Nagyvárad között.

A II. világháború után megint a trianoni határok álltak vissza a térségben, a vonal is periferiális mellékvonallá lett vissza. A több szegedi villamosvonal és a szegedi kisvasút megszüntetését is előíró 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás, de 1988-ban újraindult. A rendszerváltás és különösen a 2004-es EU, majd a schengeni egyezményhez csatlakozás óta a rendszeres kereskedelmi célú árucsempészet nyílt titokká vált a vonal járatain.

2014-ben európai uniós támogatással elkészültek a vonal felújításának engedélyezési tervei és a kapcsolódó Szabadka–Baja-vasútvonal újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. Szijjártó Péter idén szeptember 8-án részt vett, aláírt, meg kijelentgetett a Budapesten rendezett magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón. Itt mondta azt is a miniszter, hogy már minden előkészítő munkát elvégeztek a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal építésével összefüggésben, jövő év nyarától a vonalon „kényelmesen és gyorsan” lehet majd vonattal utazni.

A vonal sürgetett felújítása egyébként egyértelmű: ezzel párhuzamosan fejlesztik a Budapest–Belgrád vasutat is, csakhogy mivel azon vágányzár lesz a gyorsabb felújítás végett, ideiglenesen Szegeden keresztül zörögnek majd át a balkáni tehervonatok. Ehhez várhatóan épülni is fog majd egy új ív, amely összeköti a főváros felé vezető 140-es és a szabadkai, most felújítandó 130-as vasútvonalakat.

Nemrég a forrás is megjött a Szeged–Szabadka vonal hazai szakaszának felújításához. a „Kormány 1510/2021. (VII. 29.) Kormányhatározata a Szeged-Rendező–Röszke-országhatár vasútvonal rekonstrukciójának megvalósításáról” néven. A szerbek egyébként gyorsabbak voltak, ott már javában zajlanak a bontási munkálatok.

Palkovics László innovációs miniszter a BuBe kapcsán arról beszélt nemrég, hogy a 2025-ös céldátum maradt a déli szakasz befejezésére. Szerinte hangzatosak a beruházás megtérülését beláthatatlan időtávra tevő, hozzá nem értő számítások, de teljesen alaptalanok, mivel a BuBe a világ áruforgalmát tekintve a legoptimálisabb, leggyorsabb útvonal a görög kikötőkön át Ázsia és Európa között. A Világgazdaság rákontrázott, hogy mivel a Föld északi féltekén olvad a jég, így arra is ki lehet kerülni, mire a miniszter úgy reagált, hogy „azért azt az infrastruktúrát még ki kell építeni”, szerinte ez egy lehetőség, nem pedig riválisa a BuBénak: Nyugat- és Belső-Kínából Kazahsztánon, Oroszországon, Ukrajnán és Magyarországon keresztül el lehet jönni Európába Kínából vonattal.