Fotóinkon Magyar Péter Nemzeti menete

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fél kettőkor már a Népliget környékén sem lehetett parkolót találni. Nem sokkal később a Pöttyös utcai metróállomáson bemondták: „A Deák Ferenc tér megtelt, megközelítését a Ferenciek teréről, vagy az Arany János utcáról javasoljuk”. Mintegy 20 perc múlva a metrón egy Nemzeti menetre igyekvő úrral összebeszéltünk, próbáljunk meg a Deákon leszállni.

Negyed háromra a Deák Ferenc tér megtelt, még az aluljáróból sem jutottunk ki. Az Arany Jánoson kellett volna leszállni. A tér körüli kis utcák is zsúfolásig teltek érdeklődőkkel, a Király utcán tyúklépésben lehetett kerülni. Az Andrássy út két oldalán tömött sorokban, szalagkordon mögött álltak az emberek. „Árad a Tisza!” - skandálták. Volt, aki csak éljenzett.

Fél háromkor a felvonulás megindult az Andrássy úton át a Hősök terére. Magyar Péter az első sorban, mellette Kollár Kinga, Nagy Ervin, Kulja András, Ruszin-Szendi Romulusz, és a Tisza más tagjai, szimpatizánsai. Előttük derűs hangulatú önkéntesek, erős emberek, valamint a városi, és országos sajtó számos munkatársa. A Tisza védvonala tisztelettudó volt, nem löktek félre senkit, utasításaikat „kérem” előzte, „köszönöm” kísérte.

Az eső sem állította meg október 23-án, csütörtökön Magyar Péter nemzeti ünnep alkalmából szervezett menetét, amelyre szociológusok szerint majdnem kétszer annyian látogattak el, mint a Békemenetre, ellentétben Orbán Viktor állításával. 

A telekocsiban már csupa olyanok ültek, akik a Nemzeti menetre mentek. Egy politikai életben aktív úr az ellenzék felelősségéről beszélt, úgy véli, hiba volt a vidéket elhanyagolni. Később Magyar Péter kommunikációját, és országjárását dícsérte, de szerinte voltak dolgok, amelyekbe jobban bele kellett volna állnia. Például a Pride. Érti viszont, hogy miért nem tette.

Egy fiatalember arról mesélt, hogy ő már úgy nőtt fel, hogy „Orbán Viktor a nagyfőnök”. Azt mondta, elege van az apátiából, a tétlenségből, és a tehetetlenségből.

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder

Magyar Péter szerint a magyarok többsége tudja és érzi, hogy „36 évvel 1989. után jobb lenne nem egy újabb nemzeti sorstragédiáig húzni azt, amikor a lelkünket méreganyaggal kínzó új Kádár a lelkiismeretével elszámol majd”. Magyar a történelmi visszaemlékezésekkel teli beszédében Orbán Viktorral ellentétben azt hangsúlyozta, hogy ma senki nem jobboldali vagy baloldali, hanem magyar. „Nem dühre és bosszúra épülő változásra van szükség, hanem büszke, de határozott rendszerváltásra.”

A beszéd zárásában Magyar Péter egyértelmű választási üzenetet fogalmazott meg: „Kelet vagy Nyugat, korrupció vagy becsület, propaganda vagy igazság, gyarmat vagy szabad Magyarország?” – sorolta a dilemmákat, majd kijelentette: „2026-ban meg kell nyernünk a választást. És meg is fogjuk. Nem kicsit, hanem nagyon.” 

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder

Magyar Péter a színpadon üdvözölt mindenkit, majd megkezdte beszédét. Szónoklatát kétszer kell megszakítania, amikor a nézőtér két pontjára orvost kértek, ő bemondta a mikrofonba.

„Minden meghasonlott és a népével szembefordult vezetőnek eljön a kádári pillanata, és mind maga dönti el, hogy ezt időben félreállva, a saját dolgozó szobája magányába állja, vagy megszégyenülve a nyilvánosság előtt” – ezt mondta többek között a Tisza Párt elnöke.

Az Andrássy úton szinte végig, minden neves kereszteződésnél produkció várta az érdeklődőket. Az operánál élő zongora szólt, a Nagymező utcánál az 56-os szabadságharc egy elképzelt jelenetét adták elő, a Terror háza előtt virágletétel volt az elesettek tisztletére.

Négy óra előtt a sajtó már jóval a menet előtt járt, a Hősök terén már rengetegen voltak. A sajtónak elkerített pódiumokig törni kellett az utat. Mikor a menet eleje odaért, a vége még a Deákon állt. Magyar Péter a vonulat élén körbejárta a teret, köszöntötte az ott várakozókat.

Valamivel később beszédek, énekek, kórusművek következtek. Elkezdett esni az eső, a felkonf szerint „10 perc, és el is áll”. Nem állt el, bőrig áztunk. A tömeg nem akart oszlatni, egyre csak duzzadt.

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder