Ahogy Magyar Péter is ígérte, a Paksi Atomerőmű leállása tényleg nem jelenti azt, hogy Magyarország áram nélkül maradna, legalábbis erről ír a Népszava.

Mint délután írtuk, az erőműt azért kell leállítani csütörtökön vagy pénteken, mert a Duna vízállása Paksnál -121 centiméter, persze mint a HVG cikkében elmagyarázzák, ez nem jelent teljes kiszáradást, csak azt, hogy jóval a vízmérce alatti a vízszint.

A Népszava szerint bár így sem marad áram nélkül az ország, a pótlás elég nehéz lesz.

A kieső termelést nappal részben a napelemek, éjszaka főként import pótolhatja. A 2025-ös éves átlagos adatok szerint az atomerőmű a Magyarországon megtermelt villamos energia mintegy 49 százalékát biztosítja, ugyanakkor a teljes hazai villamosenergia-felhasználásnak az import miatt csak körülbelül 30–35 százalékát fedezi.

A hazai termelés közel felének kiesése jelentősen megnehezítené a villamosenergia-rendszer működését. Nappal a hiány egy részét a naperőművek pótolhatják, mivel Magyarországon már 8–9 gigawatt beépített napelemes kapacitás áll rendelkezésre, miközben a Paksi Atomerőmű teljes termelőkapacitása 2 gigawatt. Derült időben a déli órákban a napelemek akár a teljes hazai villamosenergia-igényt is képesek fedezni.

A legmelegebb napokon ugyanakkor a villamosenergia-fogyasztás is jelentősen emelkedik, elsősorban a légkondicionálók széles körű használata miatt. Emiatt ma már sok esetben nem télen, hanem nyáron, a kora délutáni órákban jelentkezik a legnagyobb terhelés a villamosenergia-rendszeren. Nem véletlenül int tehát takarékosságra a kormány, és bírálja a Vadhajtásokat, amely az ellentétére buzdít.

A helyzet a délutáni órák végén válik igazán nehézzé, amikor a naperőművek termelése gyorsan visszaesik, miközben a klímaberendezések továbbra is nagy teljesítménnyel működnek. A szakirodalomban „duck curve” jelenségként ismert helyzetben a hiányt rövid idő alatt más erőművekből vagy importból kell pótolni. Magyar Péter miniszterelnök szerint a Paksi Atomerőmű 2000 megawattos teljesítménykiesése még fedezhető, mivel az importkapacitás 3600–3800 megawatt.

Éjszaka a napelemek már nem termelnek, ezért a kieső paksi kapacitást teljes egészében más forrásoknak, jellemzően importnak kellene helyettesíteniük. Ezt nehezítheti, hogy a kánikula és az aszály miatt a térség más atomerőműveiben is előfordulhatnak leállások. Normál körülmények között a rendszerirányító tartalékkapacitások indításával, az import növelésével és egyes erőművek teljesítményének emelésével kezeli az átmeneti zavarokat, tartós paksi kiesés esetén azonban szükség lehet az ipari fogyasztók önkéntes vagy szerződéses fogyasztáscsökkentésére, szélsőséges helyzetben pedig korlátozásokra is, miközben a lakossági ellátás elsőbbséget élvez.

A lap szerint ilyenkor különösen érzékelhető a szélerőművi kapacitások hiánya, mivel napnyugta után és éjszaka jellemzően elegendő légmozgás áll rendelkezésre a szélturbinák működéséhez, amelyek mérsékelhetnék az áramhiányt. Mint arról nemrég írtunk, a kormány ösztönözné is a szélerőművek telepítését, ám a természetvédők szerint ehhez figyelembe kellene venni a madarak védelmét, többek között Csongrád megyében, ahol számos fontos élőhely található.

A lap felidézi, hogy Magyarország jelenlegi helyzete nem példa nélküli, hasonló történt Franciaországban a 2022-es aszály idején, amikor az alacsony folyóvízszint, valamint a karbantartások és korróziós problémák miatt több atomreaktor sem üzemelt. Az ország, amely normál években Európa legnagyobb villamosenergia-exportőre, átmenetileg nettó importőrré vált, a villamosenergia-árak történelmi csúcsra emelkedtek, a lakossági ellátást ugyanakkor folyamatosan fenn tudták tartani.