Még egy fideszes képviselő is gratulált a kormánynak a magyar–ukrán megállapodáshoz

„Ismét láthatóvá és kezdeményezővé vált Európában a magyar külpolitika” – mondta Orbán Anita a parlament külügyi bizottságának csütörtöki ülésén a Telex tudósítása szerint. A külügyminiszter a magyar–ukrán megállapodásról és a kormány külpolitikai céljairól is beszélt. Hozzátette, a szuverén külpolitika alapja az, hogy Magyarország konstruktív tagja legyen azoknak a szövetségeknek, amelyeknek részese.

A külügyminiszter szerint Magyarország ismét aktív szerepet vállal a V4-ben, amely az előző kormány idején veszített a súlyából, miután egyre nehezebbé vált az együttműködés a más pártcsaládokhoz tartozó kormányokkal, elsősorban Lengyelországgal Donald Tusk kormányra kerülése után. „Újrakalibráltuk a magyar-lengyel kapcsolatokat” – fogalmazott Orbán Anita, utalva Magyar Péter varsói látogatására.

A külügyminiszter közölte, hogy a varsói út nyomán Magyarországon V4-es miniszterelnöki csúcstalálkozót rendeznek. Emellett október elején Berlinben magyar–német csúcstalálkozó lesz, amelyet a két ország külügyminisztere nyit meg, majd több német és magyar miniszter részvételével folytatódnak az egyeztetések.

Orbán Anita kitért az ír miniszterelnök közelmúltbeli budapesti látogatására is. Ennek jelentőségét abban jelölte meg, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalásai az ír elnökség idején zajlanak majd.

A magyar–ukrán megállapodásról szólva a külügyminiszter azt mondta: „Nem látványos politikai gesztusok eredménye volt ez a munka, hanem sziszifuszi munka, nagyon sok egyeztetés, tárgyalás eredménye.” (Egyébként a sziszifuszi munka Sziszüphosz mitológiai alak nevéből származik és fáradságos, de eredménytelen vagy hiábavaló törekvést jelent, itt valószínűleg Orbán nem erre gondolt.)

Ismertetése szerint Ukrajna vállalta a nemzetiségi kisebbségi iskolák rendszerének visszaállítását, valamint a magyar nyelv, a magyar himnusz és a magyar zászló használatának biztosítását.

A megállapodás alapján azokon a településekben, ahol a magyarok aránya meghaladja a 10 százalékot, a magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, rendezvényeken, tudományos konferenciákon, továbbá a kampánytevékenység során is. A feltételek az Ukrajna és az Európai Unió közötti csatlakozási folyamatot meghatározó cselekvési terv részét képezik.

A külügyminiszter szerint a csatlakozási folyamat csak akkor indulhat el, ha Ukrajna teljesíti ezeket a vállalásokat. Ezt követően sem gyorsított eljárásban, hanem a szokásos menetrend szerint haladhat tovább a csatlakozás ügye, amelyet egy referendum is megelőz.

A bizottsági ülés egyik központi témája Ukrajna volt, mivel a múlt héten felmerült, hogy a hét elején találkozhat Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A találkozó végül nem valósult meg, és Orbán Anita sem közölt időpontot egy esetleges egyeztetésről.

A lehetséges találkozó hátterét az adja, hogy a miniszterelnök a múlt héten jelentette be: sikerült megállapodni az ukrán féllel a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogairól. A kérdés hosszú évek óta terhelte a két ország kapcsolatát, különösen az Oroszország által 2022 februárjában indított ukrajnai háború kezdete óta.

A bizottsági vita során elsőként Németh Zsolt szólalt fel. A Fidesz politikusa, aki a párton belül az atlantista külpolitikai irányzat egyik ismert képviselője, arról beszélt, hogy reményei szerint eredményes szakmai együttműködés alakulhat ki a testületben, amelyhez szerinte a külügyminiszter expozéja megfelelő alapot biztosított.

Németh felidézte, hogy a kormány döntött Magyarország újbóli csatlakozásáról a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha Benjamin Netanjahut Magyarországon látni szeretnénk, akkor az izraeli fél számára megnyugtató álláspontot kell rögzíteni az ICC-hez való újracsatlakozással kapcsolatban – hiszen ebben az esetben érvényesíteni kell az izraeli kormányfővel szembeni az ICC által kiadott elfogatóparancsot.”

A fideszes politikus gratulált a magyar–ukrán megállapodáshoz, és megjegyezte, hogy korábban több ukrán intézkedés is nehezítette a megegyezést. Példaként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez kapcsolódó szervezet ellen 2021-ben indított eljárást említette, amelynek következtében Brenzovics László Magyarországra távozott. Ennek ellenére összességében pozitívnak értékelte a fejleményeket.

Németh Zsolt a magyar–lengyel kapcsolatok érzékeny kérdéseire is kitért. Azt mondta, hogy szerinte „számtalan olyan, jogállamiságot megkérdőjelező” eset történt Lengyelországban, amely indokolttá tette, hogy az országot elhagyja a volt lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro és helyettese, Marcin Romanowski, akik ellen korrupciós ügyben indult eljárás. Hozzátette, hogy szerinte „nem véletlenül” kaptak menedéket Magyarországon, ugyanakkor ügyüket nagy körültekintéssel kell kezelni.