Sulyok szerint bábnak nevezni őt súlyos támadás az elnök hivatala ellen

Sulyok Tamás a német Weltwoche jobboldali lapnak adott interjút. A HVG szemléje szerint többek között azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök „bábnak” nevezte.

„Súlyos támadás az elnök hivatala ellen, ha őt bábnak nevezik. Ami az én személyemet illeti: mintegy 10 évig voltam alkotmánybíró, és mintegy 8 évig az Alkotmánybíróság elnöke. Ebben az időben sok olyan jogszabály megsemmisítésében vettem részt, amelyet a Fidesz kétharmados többségével fogadtak el. Sohasem voltam valamely párt tagja, mindig jogászként működtem. És szeretném hangsúlyozni: a Fidesz-kormány egyetlen miniszterét sem neveztem ki, miközben kineveztem a Magyar-kormány valamennyi miniszterét és az összes államtitkárt is – Magyar miniszterelnök úr javaslatára” – magyarázta a lapnak.

Szerinte a magyar alkotmányos rendszerben az államfőnek és a miniszterelnöknek együtt kell működnie, és ezt az együttműködést ő kezdettől fogva felajánlotta. A magyar alkotmányjogi hagyományokban ugyanakkor példátlan, hogy egy miniszterelnök politikai okokra hivatkozva többször is lemondásra szólítsa fel a köztársasági elnököt, majd alkotmánymódosítással való eltávolítását helyezze kilátásba. Úgy véli, az elnök szerint kizárólag politikai indítékok állnak emögött. „Ez nemcsak az alkotmányos rendre nézve jelent veszélyt, hanem az egész demokratikus rendre, a jogállamra nézve.”

A június 1-jén a Sándor-palotában folytatott megbeszélést követően számára világossá vált, hogy személyére szabott alkotmánymódosítással kívánják eltávolítani hivatalából, amit az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésként ír le. Sulyok szerint a vele szemben megfogalmazott kifogások politikai, nem pedig jogi természetűek. Azzal védekezett, hogy korábban minden köztársasági elnököt értek hasonló bírálatok, azonban ezeket nem a miniszterelnök fogalmazta meg, és figyelembe vették az intézmény tekintélyét.

Az államfő szerint nem igaz az az állítás sem, hogy nem szólalt meg bizonyos közéleti ügyekben. Mint mondta, gyermekvédelmi ügyben is kiadott nyilatkozatot, és 2025-ben a választási kampány hangneméről is megszólalt. „A magyar alkotmány szerint az elnök nem köteles politikai kérdések vonatkozásában nyilatkozni. Választási küzdelem idején, amikor a nemzet két különböző narratíva között választhat, az elnök éppen, hogy nem tudja kifejezni a nemzet egységét azáltal, hogy valamelyik fél mellett szól” – magyarázta. Az államfő szerint az április 12-i választások eredményét nem lehet alkotmányjogi értelemben rendszerváltásnak nevezni.

Az elnök szerint az eltávolítását segítő törekvésekre a „csendes államcsíny” kifejezés nem megfelelő, ugyanakkor úgy látja, hogy ha egy politikai erő a fékek és ellensúlyok rendszerében az elnököt eltávolítandó szereplőként kezeli, az súlyosan sérti a jogállamiságot. Arra a kérdésre, hogy felmerült-e benne a lemondás gondolata, azt válaszolta: „Ilyen kétségeim lehettek addig, amíg Magyar miniszterelnök úr felszólított a lemondásra – azzal a fenyegetéssel, hogy jogi eszközökkel távolítanak el, ha nem mondok le. Azóta alkotmányjogilag sincs más lehetőségem, mint hivatalban maradni.”