Lázár János és Krausz Ferenc alapítványa is megszűnik hamarosan
A Magyar-kormány benyújtotta azt a törvénycsomagot, amely az uniós források lehívásához szükséges feltételek teljesítését szolgálja, és ennek részeként megszüntetné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat.
A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok augusztus 31-i hatállyal szűnnének meg, míg a felsőoktatási feladatokat is ellátó szervezetek esetében a megszűnés időpontja 2027. augusztus 1. lenne. A kormány indoklása szerint erre az uniós költségvetési forrásokhoz való hozzáférés, valamint a Magyarországgal szemben támasztott jogállamisági és felsőoktatási feltételek teljesítése miatt van szükség.
A törvénycsomag nemcsak az alapítványokat szüntetné meg, hanem azokat a külön törvényeket is hatályon kívül helyezné, amelyek alapján az Orbán-kormány korábban létrehozta és vagyonnal látta el az érintett szervezeteket, írja a HVG. Az augusztus 31-i határidővel megszüntetendő alapítványok között szerepel többek között
- a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által elnökölt Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány,
- valamint a Lázár János által elnökölt Jövő Nemzedék Földje Alapítvány,
- de még az Áder János-féle Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is.
A törvényjavaslat külön kitér az MCC-re. A kormány hatályon kívül helyezné azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az alapítvány megkapta a Mol és a Richter korábban állami tulajdonban lévő részvényeinek 10 százalékát. Mivel a részvények visszakerülnek az államhoz, az ezek után járó osztalékok is az államot illetik majd meg. A javaslat szerint azoknál az alapítványoknál, ahol nem állami alapító vagy csatlakozó is van, a kormányhatározatot követően három napon belül nyilatkozniuk kell arról, milyen formában kívánják folytatni a működést. Az egyik lehetséges megoldás a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványi forma, amelyet korábban az MCC is támogatott.
A törvénycsomag a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésének általános szabályait is módosítaná. Az alapítói jogok teljes körét a kormány gyakorolná, a feladatokat pedig az általa kijelölt miniszter látná el. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok megbízatása legfeljebb négy évre szólhatna, amely egyszer további négy évvel meghosszabbítható. A tisztségekre nyílt pályázat útján lehetne jelentkezni, és csak felsőfokú végzettséggel rendelkező, feddhetetlen, független, pártatlan és integritással bíró személyek tölthetnék be ezeket a pozíciókat. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat az Állami Számvevőszék ellenőrizné.
A szabályozás kizárná a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságból többek között a köztársasági elnököt, az országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, a nemzetiségi szószólókat, a polgármestereket, a megyei közgyűlések elnökeit, valamint az országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselőket. A korlátozás azokra is kiterjedne, akik az előző egy évben töltöttek be ilyen pozíciót, illetve más kekvában már vezető vagy ellenőrző tisztséget viselnek.
Az új szabályok szerint a kijelölt személyeknek vagyonnyilatkozatot kellene tenniük kinevezésüket követő 30 napon belül, majd kétévente, végül megbízatásuk megszűnését követő 30 napon belül. A nyilatkozatokhoz a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonnyilatkozatait is csatolni kellene. Ezek nem lennének nyilvánosak, ugyanakkor az Integritás Hatóság jogosult lenne azok ellenőrzésére.