Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnökével szemben, aki feleségének adta a szolgálati autóját
Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál ellen hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte kedden a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az ügyészség szerint az elnök a vádban szereplő bűncselekményekkel összesen több mint 140 millió forint vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak.
A vádirat szerint Biró Ferenc Pál annak ellenére fenntartotta egy luxus terepjáró hatóság által fizetett bérletét, hogy az Integritás Hatóság egy szolgálati személyautót és két gépkocsivezetőt biztosított számára. A vádirat alapján a jármű használatát teljes egészében átengedte feleségének, aki jogosulatlanul használta az autót, valamint a hatóság költségére tankolt. Az ügyészség szerint ezzel mintegy 21 millió forintos többletköltség keletkezett.
A vádirat rögzíti, hogy az elnök jogosult volt személyes gépjárműhasználatra és gépkocsivezetőre, azonban ezt a számára bérelt szolgálati autó biztosította. Az ügyészség álláspontja szerint ez a jogosultság nem terjedt ki több jármű fenntartására vagy hozzátartozója gépkocsihasználatának finanszírozására.
Az ügyészség szerint az elnök hivatali helyzetével visszaélve korlátozta az igazgatóság másik két tagjának jogköreit, és törvényes jogaik gyakorlását akadályozta. A vádirat szerint egyes közhatalmi jogosítványokat a jogszabályokkal ellentétesen, önállóan gyakorolt.
A vádirat szerint Biró Ferenc Pál egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel három olyan szerződést kötött, amelyek tartalma nem kapcsolódott az Integritás Hatóság törvényben meghatározott feladataihoz. A szerződések részben egy Brüsszelben létrehozni tervezett diplomáciai képviselethez kapcsolódtak. Az ügyészség szerint ilyen külképviseletet kizárólag Magyarország mint állam hozhat létre, erre a hatóságnak nem volt jogosultsága.
A szerződések teljesítése során a hatóság több mint 100 millió forintot fizetett ki a külföldi cégnek lobbi- és kommunikációs szolgáltatásokért. A vádirat szerint ezek a kifizetések szükségtelenek voltak.
A vád szerint az elnök a hatóság nevében egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a tanácsadó cég brüsszeli címére. Az ügyészség állítása szerint a hatóságnak ott valójában nem volt irodája, ennek ellenére az elnök intézkedett a telephely közhiteles nyilvántartásba vételéről.
A vádirat kitér arra is, hogy az elnök külföldi kiküldetései során jogosult volt napidíjra, amely az élelmezési költségek fedezésére is szolgált. Az ügyészség szerint a jogosan felvett napidíj mellett a hatóság által biztosított bankkártyával további 1,5 millió forintot költött saját szükségleteire, ezzel vagyoni hátrányt okozva az intézménynek.
A vádirat szerint az elnök 2024-ben egy családi barátját alkalmazta annak ellenére, hogy tudott arról, hogy a férfi nem rendelkezik a szükséges képesítésekkel, és foglalkoztatása nem illeszkedett az Integritás Hatóság feladataihoz. A férfi az elnök által létrehozni tervezett Integritás Akadémiában olyan témákról tartott volna oktatást, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni egzisztencia és az integritás helyreállítása.”
A munkaviszony végül a törvény erejénél fogva megszűnt, mert a kötelező ellenőrzés során nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel. Az ügyészség szerint ezzel az alkalmazással több mint 11 millió forintos vagyoni hátrány keletkezett.
Az ügy alapjául szolgáló bejelentést követően a nyomozó ügyészek 2025 januárjában hallgatták ki először gyanúsítottként Biró Ferenc Pált és feleségét. A nyomozás során tanúkihallgatásokat, adatszerzéseket és kutatásokat végeztek, majd az ügyészség további bűncselekmények gyanúját is közölte az elnökkel.
Az ügyészség 2026 áprilisában megküldte az eljárási iratokat a vádlottaknak és védőiknek. Az észrevételek és bizonyítási indítványok május 19. és 22. között érkeztek meg, ezeket az ügyészség a vádemelés előtt értékelte.
A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az elnököt szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje. Emellett a gépkocsihasználattal és a bankkártyás költésekkel összefüggésben 23 millió forint vagyonelkobzását is kezdeményezte.
A gépkocsihasználathoz kapcsolódó ügyben bűnsegédként vádolt másik vádlott esetében az ügyészség próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.