Újból nyilvánossá teszi a Lázárék által elrejtett beruházási terveket a kormány

A közlekedési és beruházási miniszter a pénteken tartott kormányinfón azt mondta, visszaállítják azokat a jogosultságokat, amelyek lehetővé teszik az építési engedélyezési eljárásokba való betekintést. Ezt a lehetőséget korábban Lázár János szüntette meg kormányrendelettel, amikor – Vitézy megfogalmazása szerint – „haciendák és kastélyok” váltottak ki jelentős közérdeklődést.

Vitézy arról is beszélt, hogy a 10 milliárd eurós helyreállítási alapból 2,6 milliárd euró értékű beruházás már saját forrásból megvalósult. Az ehhez kapcsolódó uniós források beérkezése után a magyar költségvetés felszabaduló összegeit más célokra lehet majd fordítani. Mivel az előző kormány nem indította el a helyreállítási alap felhasználásához szükséges beruházások 75 százalékát, ezeket augusztus 31-ig tartalommal kell megtölteni annak érdekében, hogy az elérhető forrásokat fel lehessen használni.

A helyreállítási alap keretéből támogatják a megújuló energiahasználatot, a kis- és középvállalkozások fejlesztését, továbbá bérlakások és kollégiumok építését. Ezt jelentős önerővel képzelték el, vagyis a fejlesztőknek 1 eurónyi uniós támogatásból 5 eurónyit kell hozzáadniuk. Vitézyék szerint a Magyar Fejlesztési Bank egyelőre még dolgozik annak részletein, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni.

Másfél milliárd eurós összegben kifejezetten elektromoshálózat-fejlesztésre és kapacitásbővítésre fognak koncentrálni, a cél pedig az, hogy a megújuló energiahasználatot segítsék. Ehhez augusztus 31-ig emelik a tőként a Magyar Fejlesztési Bankban, az összeget pedig az áramszolgáltatók közreműködésével fogják tudni felhasználni. A fejlesztésekben Kapitány István minisztériuma is részt vesz majd.

Magyarország a kohéziós alapból további 4,2 milliárd euróhoz juthat, amelyet 2029-ig kell felhasználni. A forrásokat közösségi közlekedési, környezetvédelmi és árvízvédelmi fejlesztésekre fordíthatják az érintett programok keretében.