„Az igazságügyi tárca és a kormányzat a jogállamiság keretei között, az alkotmányos garanciák megtartása mellett fog minden döntést meghozni. Az alkotmányossági garanciák, a jogállamisági garanciák prioritást élveznek” – mondta Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt kedden a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának meghallgatásán.

A meghallgatáson több fideszes képviselő is arról kérdezte a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánját, miként kívánják alkotmányos keretek között eltávolítani a köztársasági elnököt és más állami szervek vezetőit. A kérdések előzménye, hogy Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében lemondásra szólította fel Sulyok Tamást és több közjogi méltóságot.

Görög zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, és kiemelt célként nevezte meg a bíróságok, valamint az ügyészségek függetlenségének megerősítését. Bejelentette, hogy alkotmányozási folyamat indul, új választási törvényt készítenek elő, továbbá Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

A miniszterjelölt bemutatkozásában is megemlítette, hogy 2016 óta egyetemi tanárként dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen, korábban pedig a jogi kar dékánja volt. Úgy fogalmazott, jogászi identitását alapvetően meghatározza a szegedi jogászképzés értékrendje és szakmai hagyománya. „Az igazságügy állapota minden országban elmond sokat az állam valódi természetéről” – fogalmazott. Azt ígérte, hogy a minisztérium a jogállamiság alkotmányos keretei között, minőségi jogalkotással és a közbizalom helyreállításával kívánja szolgálni a társadalmat.

A leendő tárcavezető szerint a magyar jogalkotás nem működhet elszigetelten a nemzetközi és európai jogi normáktól. Az elsődleges feladatok között említette az uniós források hazahozatalát, amelyet ideológiamentes, össztársadalmi érdeknek nevezett. Három fő pillért sorolt fel programjában: a jogállam és az alkotmányosság helyreállítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaépítését, valamint a korrupcióellenes fordulatot és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom erősítését.

Görög Márta szerint az elmúlt években sérült a fékek és ellensúlyok rendszere, meggyengült az Országgyűlés szerepe, és kiszámíthatatlanná vált a jogalkotás. Bírálta a május 13-án lejáró veszélyhelyzeti kormányzást is, amely szerinte bizonytalanságot okozott a polgárok és a vállalkozások számára.

Dr. Görög Márta, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja
Dr. Görög Márta, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánjaFotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

A miniszterjelölt széles körű alkotmányozási folyamat előkészítéséről is beszélt. Szükségesnek nevezte a sarkalatos törvények, a jogászi hivatásrendek és a választási rendszer felülvizsgálatát, valamint egy „átláthatóbb, tisztességesebb és arányosabb” választási rendszer kialakítását. Programjában szerepel a bíróságok és ügyészségek intézményi függetlenségének megerősítése, az igazságügyi dolgozók munkakörülményeinek javítása, valamint a végrehajtói és felszámolási rendszer nonprofit alapokra helyezése és bírósági felügyelet alá vonása is.

„A korrupció gyengíti az államot, rombolja a versenyt, elbizonytalanítja a tisztességes befektetőket és vállalkozókat” – mondta, majd bejelentette, hogy a Miniszterelnökséggel és a Belügyminisztériummal közösen alakítják ki a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal jogi környezetét.

A meghallgatás végén kiderült, hogy a Tisza Párt nyolc képviselője támogatta Görög Márta kinevezését, míg a Fidesz két képviselője nemmel szavazott, Apáti István pedig tartózkodott.