Megállapodás született abban, hogy a parlament alakuló ülését május 9-én tarthatják, és aznap meg is választják a miniszterelnököt – derült ki a pénteki a parlamenti egyeztetések után a Telex beszámolója szerint.

„Nem történt még olyan 1990 óta, és most kértük, hogy történjen, hogy az országgyűlés alakuló ülésén kerüljön sor a miniszterelnök megválasztására és a miniszterelnöki eskütételre” – fogalmazott Magyar Péter a tárgyalás utáni sajtótájékoztatóján. Az utóbbi évtizedekben ugyanis az volt a szokás, hogy a miniszterelnököt később, külön ülésen választották meg.

Az alakuló ülés legkorábban május 7-én vagy 8-án lehet, ezt a köztársasági elnök határozza meg. A Tisza viszont azt javasolta, hogy hétvégére essen az esemény, és aznapra egy nagy rendezvényt is szerveznének a Kossuth térre, így május 9-e jelenleg a céldátum.

A frakciók azt kérték, hogy a miniszterelnök megválasztása után legkésőbb kedden történjen meg a miniszterjelöltek meghallgatása és a kormány megalakulása. Magyar szerint „nem szeretnének egy olyan interregnumot, amikor még Orbán-kormány van, de Magyar Péternek hívják a miniszterelnököt”.

„Abban megállapodtunk, hogy több alelnöki pozíciója lesz az országgyűlésben az ellenzéknek, mint korábban volt”. A Fidesznek, a KDNP-nek és a Mi Hazánknak is jut majd egy–egy alelnöki hely az új Országgyűlésben, tette hozzá.

A Tisza elnöke közölte, hogy a jövő héten több miniszteri posztról is bejelentést tesznek, ugyanakkor az oktatási miniszter személyéről még nincs döntés.

Elmondta azt is, hogy megtörtént az első egyeztetés az alakuló ülésről és a bizottsági struktúráról. Magyar szerint céljuk, hogy az ellenzéki pártok több lehetőséget kapjanak, mint a korábbi parlamentben. Úgy számolnak, hogy a szavazatok végleges összesítése után akár plusz három mandátumuk is lehet, így a frakciólétszám elérheti a 140 főt.

A korábbi ciklusban hat alelnök volt, közülük négy a Fideszhez, kettő az ellenzékhez tartozott. Most három ellenzéki alelnököt javasoltak: egyet a Fidesznek, egyet a KDNP-nek és egyet a Mi Hazánknak. Emellett húsz bizottság felállítását tervezik, részben átalakított struktúrával. „Alapvetően rugalmasak tudunk lenni, kompromisszumra törekszünk” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy ha nem születik megállapodás, az Országgyűlés elnöke dönthet az arányokról és helyekről, amit szeretnének elkerülni.

A vizsgálóbizottságok kapcsán elmondta, hogy még nem egyeztettek, de nyitottak a Mi Hazánk javaslataira is. A képviselői és frakciójuttatások áttekintése után „egészen döbbenetes pénzszórás volt itt eddig”, szerinte egy képviselő havonta körülbelül tízmillió forintot kapott a fizetésén felül. Magyar úgy fogalmazott, hogy éves szinten sok tízmilliárd forint ment el ilyen kiadásokra, ezért transzparenciát ígért, és jelentős csökkentést terveznek. „Mindenre van szükség, csak nem további pénzszórásra.”

„Nagyon szeretnék arra ügyelni […], hogy az ellenzék jogosítványai mindig biztosítva legyenek”, és szerinte a jövőben a valódi viták is visszatérhetnek a parlamentbe.

Beszélt arról is, hogy egy magas rangú uniós delegáció érkezik, a találkozón több tiszás politikus is részt vesz. Szerinte sürgős a felkészülés, mert augusztus végéig lehet felhasználni az EU helyreállítási alapjának forrásait.

A közmédiával kapcsolatban azt mondta: „Nem vagyok arra feljogosítva, hogy megítéljem, kinek milyen felelőssége van”, ugyanakkor szerinte az új vezetésnek kell feltárnia a felelősségi viszonyokat. Hozzátette, sok dolgozó nem saját döntéséből végezte a munkáját.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy egyeztetett Hernádi Zsolttal, a MOL vezérigazgatójával az üzemanyagok védett áráról. A Tisza azt kérte a kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg az intézkedést, mert az még a kormányváltás előtt lejárna. Hernádi tájékoztatása szerint a Barátság-kőolajvezeték jövő héten újraindulhat, miközben az Adria-vezetéken keresztül is érkezik kőolaj, így ellátási probléma nem várható.

Magyar hozzátette, hogy megállapodtak: a Tisza-kormány a következő hónapokban fenntartja a védett árat, és annak kivezetését a világpiaci olajár és a forint–dollár árfolyam alakulásához kötik. „Abban a pillanatban, hogy a nemzetközi helyzet enyhül, akár a Hormuzi-szoros megnyílik”, majd csökken az olaj ára, az intézkedés megszüntethető lesz. A találkozót „nagyon konstruktív megbeszélésnek” nevezte.

Magyar szerint megkezdődtek az egyeztetések a leköszönő kormány és a Tisza között. Elmondása szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárgyalt Kármán Andrással, és megállapodtak az átadás-átvétel menetéről. Szijjártó Péter is felvette a kapcsolatot Kapitány Istvánnal, a leendő gazdasági miniszterrel, és a következő napokban további egyeztetések várhatók.

A költségvetés helyzetéről azt mondta, hogy pontos képet csak az átadás-átvétel után kapnak, de a jelentős hiány már most látható. „Nagy Márton elmondása, amit Kármán Andrásnak mondott, ők pontosan tudják, hogy ha nem történik semmi, akkor nem tartható a mostani hiány.” Olyan költségvetést készítenének, amely a befektetők és a választók bizalmát is elnyeri.

Végezetül arról beszélt, hogy információik szerint egyes minisztériumokban adatmegsemmisítés zajlik, és arra kérte a dolgozókat, hogy ebben ne vegyenek részt. „Ezek a dokumentumok fontosak lehetnek, hogy az igazságszolgáltatás megállapítsa a felelősséget.”