„A szolidaritási adó befizetését a Magyar Péter-kormány megalakulásáig visszatartjuk! Szolnok a Tisza fővárosa” – írta ki Facebook-oldalára Györfi Mihály, a város polgármestere kedden reggel.

Az önkormányzatoknak az új jogszabályok szerint a második részletet szerdáig, április 15-ig kell befizetniük. Botka László, Szeged polgármestere a Telexnek azt mondta, városa be szokta tartani a hatályos törvényeket, de későbbi egyeztetéseket, módosításokat, amelyeket önkormányzatokat tömörítő szövetségek kezdeményeznek, ők is támogatnak.

Márki-Zay Péter nem ért egyet azzal, hogy teljesen szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulást, Szentes kezdeményezését viszont tudja támogatni, mondta a lapnak. Hódmezővásárhely polgármestere ugyanakkor ígéretet tett a szentesi polgármesternek arra, hogy beviszi az ötletet a Megyei Jogú Városok Szövetsége elé. Egy ilyen megállapodás esetén Hódmezővásárhely legkésőbb május végéig befizetné a szolidaritási hozzájárulást, így azt már a megalakuló kormány tudná felhasználni.

Györfi Mihály, Szolnok polgármestere az okokról a Telexnek azt mondta: Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy visszaadják az önkormányzatok jogköreit, és felülvizsgálják a szolidaritási adó mértékét. „Nem azt szeretnénk, hogy ne legyen, hanem, hogy egységesen 15 százalék legyen” – fogalmazott. Nagyobb mozgásteret szeretnének, és azt, hogy a befizetett összeget helyben fejlesztésekre fordítsák.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

A polgármester szerint a döntés oka az is, hogy az Orbán-kormány nem bizonyította, hogy a befizetések valóban a települések javát szolgálják. Elmondása szerint a jogszabályok alapján, ha az önkormányzat nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulást, azt három nap múlva inkasszóval beszedik. Ugyanakkor az intézkedés ellen fellebbezni kívánnak.

A dolog jogszerűségéről évek óta vita zajlik több önkormányzat és a kormány között. Algyő számláját szintén inkasszálták, miután nem fizették be a januári részletet. Molnár Áron polgármester szerint azért, mert az Államkincstár nem küldött előzetesen határozatot a fizetési kötelezettségről, mindössze egy tájékoztató jellegű levelet kaptak, amely a város álláspontja szerint nem felel meg az előírt eljárási szabályoknak.

A szolidaritási hozzájárulás befizetésének módja ugyanis pont idén módosult: már nem az állami normatívából vonják le havonta automatikusan, hanem négy részletben: január 26-án, április 15-én, július 15-én és október 15-én. 

Algyő hasonló helyzetben van, mint Budapest, amely nettó befizetővé vált, miután az adót a fővárosnak járó állami hozzájárulásnál magasabb összegűre növelte a kormány. Így már nem ebből a településeknek járó állami normatívából vonták le az adó összegét automatikusan, ahogy korábban az eljárás volt, hanem a többletadó befizetésére kötelezték az önkormányzatot.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

Budapest vezetése sem tartja jogosnak az elvonást, és 2023-ban pert indított az éves befizetési kötelezettség miatt. A Fővárosi Törvényszék 2025 januárjában jogerősen kimondta, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot, valamint további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról.

A jogerős ítélet után az összeget nem utalták vissza, mert az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria végül minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, helybenhagyva a korábbi ítéletet, további jogorvoslatra pedig nincs lehetőség.

Az ügy az Alkotmánybíróság elé is került, amely nem minősítette alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely főpolgármester szerint ugyanakkor az AB „érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival”, ezért a főváros folytatta a pereskedést, amelyet a kormány egy rendelettel próbált lezárni.

Mellékes szál, de nem világos, mi alapján nevezi Szolnokot a Tisza fővárosának a polgármester. Botka is ezt mondta saját településére, ám itt sokkal nagyobb arányú Tisza-győzelem született, rekorder is lett ezzel Stumpf Péter az országban.