Népszava: Egernyi földet használhat ingyen Lázár János alapítványa

Ingyen, határozatlan időre került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vagyonkezelésébe több mint 1500 állami birtoktest egy decemberben elfogadott törvénymódosítás nyomán. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter.

A Népszava azt írja, a jogszabályváltozás a karácsony előtti időszakban, egy mezőgazdasági témájú salátatörvény részeként lépett hatályba, amely összességében mintegy negyven oldalnyi módosítást tartalmazott. Azt, hogy honnan hová kerül a földvagyon és miért, csak több törvény együttes értelmezésével vált áttekinthetővé.

A most már a Lázár-féle alapítványhoz tartozó több mint 1500 állami földrészlet nagy részét a Népszava forrása szerint a büntetés-végrehajtási intézetek használták. A gazdasági társaságok itt dolgoztatták az elítélteket, akik megtermelték a börtönökbe jutó élelmiszert, cserébe a munkavégzés segíthetett nekik újra beilleszkedni a társadalomba.

A mostani vagyonjuttatás csaknem megduplázta az alapítvány által kezelt földvagyont, ami a mezőhegyesi Ménesbirtokot is magában foglalja. A lap forrása szerint az újonnan átadott földek összesen mintegy 8000–8500 hektárt tesznek ki, erdőkkel, szántókkal és legelőkkel együtt, ami nagyjából egy Eger vagy Szekszárd méretű területnek felel meg.

Az érintett földek jellemzően magas aranykorona-értékű, nagy, egybefüggő területek, ami jelentősen megkönnyíti a modern mezőgazdasági művelést. Szakértők szerint nehéz pontosan megbecsülni az érintett földek piaci értékét, de a konzervatív becslés szerint is meghaladja a 30 milliárd forintot. Kedvező piaci környezetben az érték akár a 40 milliárd forintot is elérheti vagy meghaladhatja.

A törvénymódosítás révén az alapítvány ingyenes és határozatlan idejű vagyonkezelői jogot szerzett, amellyel a földvagyon tartósan kikerül az állam közvetlen ellenőrzése alól.

Bár hivatalosan nem történt tulajdonátadás, a gyakorlatban majdnem arról van szó az írás szerint. Ez felveti a kérdést, hogy a büntetés-végrehajtási gazdaságok továbbra is ingyenesen használhatják-e a földeket, vagy a jövőben bérleti díjat kell fizetniük értük.

Az sem világos, hogy milyen célra kívánja hasznosítani az új földvagyont az alapítvány. Egy másik, szintén decemberben elfogadott törvénymódosítás ugyanis már lehetővé teszi, hogy az alapítvány a vagyonába került földeket harmadik személy használatába adja vagy hasznosítás céljára átengedje. Korábban nem idegeníthették el a földeket, nem terhelhették meg azokat, és sem ingyenesen, sem pénzért nem adhatták használatba harmadik félnek.

Lázár János 2021-ben még úgy fogalmazott, „a céljuk nem az, hogy privatizálják az állami vagyont, így a 10 ezer hektáros mezőhegyesi Ménesbirtokot sem.” Bár a privatizáció jogilag nem valósult meg, a hasznosítás kiszervezése lehetővé válik, teszi hozzá a cikk.

A lap szerint az alapítvány együttműködési megállapodásokat is köthet a földek használatára, amelyek esetében nem érvényesül a földforgalmi törvény szerinti előhaszonbérleti jog. Ez azt jelenti, hogy a helyi és fiatal gazdák, valamint a szomszédos földhasználók elveszíthetik törvényes elsőbbségüket. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a megállapított haszonbérleti díj eltérjen a piaci árszinttől, akár annál alacsonyabb legyen. Ez pedig tovább növeli a bizonytalanságot az érintett földek jövőbeni hasznosításával kapcsolatban.

Az újság kérdésekre csak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától érkezett válasz, de az is meglehetősen szűkszavú volt: „A büntetés-végrehajtás nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet, így a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el.”