Pert nyert a K-Monitor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (KEHI) szemben, miután a hivatal évekig visszatartotta a 2021-es és 2022-es beszámolóit – írja az Átlátszó. A dokumentumokból kiderült, hogy a KEHI a Diákhitel Központ problémáit nem tüntette fel éves jelentésében, miközben a frissen létrehozott Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) működését több ponton is bírálta. 

„Az egységesítés révén elkerülhető a párhuzamos működés, és gyorsabb lesz az ügyintézés a gyermekvédelmi rendszerben” – mondta Rétvári Bence 2021-ben a parlamentben, amikor az OGYSZ alá vonták a fővárosi és megyei gyermekvédelmi szakszolgálatokat. Az államtitkár úgy érvelt, az országos irányítás elősegíti, hogy több gyerek nevelőszülőkhöz, ne pedig intézményekbe kerüljön.

Az ellenzék viszont bírálta a központosítást. Gurmai Zita MSZP-s politikus úgy fogalmazott, „a problémák nem abból fakadnak, hogy sok a fenntartó, hanem abból, hogy nem jut elég forrás a gyermekvédelemre.” A KEHI később több ponton igazolta ezt az állítást.

A K-Monitor által kiperelt, eredetileg tíz évre titkosított „Beszámoló a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2021. évi tevékenységéről” című dokumentum szerint az OGYSZ működése több problémát mutatott. A szervezet 2024-ben kérte ki a KEHI-től a 2021–2023 közötti ellenőrzések listáját, de a hivatal megtagadta az adatszolgáltatást, mondván, a döntéselőkészítő adatok nyilvánossága veszélyeztetné a működésüket. A Kúria azonban nem találta megalapozottnak az érvelést, így a KEHI-nek ki kellett adnia a dokumentumokat.

A beszámoló szerint a gyermekvédelmi feladatok területi eloszlása egyenetlen volt, a főváros és az ország keleti, nyugati részei között jelentős különbségekkel. Az ideiglenesen elhelyezett és örökbefogadható gyerekek aránya területenként többszörös eltérést mutatott. A jogszabályban előírt 45 nap helyett a gyerekek gyakran éveket töltöttek ideiglenes elhelyezésben, és a 12 év alatti gyerekek 24 százaléka még mindig gyermekotthonokban nevelkedett.

A KEHI azt is megállapította, hogy „a szervezeteknél az összes kiadás közel 71 százalékát, évente 23,7 milliárd forintot, személyi juttatások és járulékok tették ki”. Ennek ellenére az OGYSZ-nél dolgozó mintegy 1600 fő bruttó havi átlagkeresete 353 200 forint volt, ami jóval a nemzetgazdasági átlag alatt maradt.

A közbeszerzéseket vizsgálva a hivatal azt írta: „Az egyes területi gyermekvédelmi szakszolgálatok több esetben megsértették a három árajánlat bekérésének kötelezettségét, illetve a versenyeztetés sokszor csak formális volt.” Egyes eljárásokban személyi összefonódásokat is találtak. A Kalóz utcai épület felújításának közbeszerzése során az ajánlattevők előre egyeztették ajánlataikat, amiért a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 6,5 millió forint bírságot szabott ki.

A Diákhitel Központ esetében ugyanakkor a 2021-es KEHI-jelentés súlyos kifogásokat tartalmazott, többek között indokolatlan tanulmányi kifizetéseket és formális versenyhelyzeteket említve. Az éves beszámolóban ezek nem szerepelnek, csak a különálló jelentésben. A dokumentum a központ korábbi vezetője, Magyar Péter politikai szerepvállalásáig nem került nyilvánosságra.

Az Átlátszó is perelt a KEHI ellen a Diákhitel Zrt.-re vonatkozó anyagok miatt, miután a hivatal nem árulta el, ki ellen és miért indított vizsgálatokat. A portál emlékeztetett: már 2014-ben kiderült, hogy Orbán Viktor utasította a KEHI-t a civil szervezetek ellenőrzésére a Norvég Alap ügyében.

A KEHI és az OGYSZ sem reagált a lap megkereséseire.