Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobelt

Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forint) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.

„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.

A 71 éves író első műve 1977-ben jelent meg a Mozgó Világ című folyóiratban, és több írásából Tarr Béla Kossuth-díjas filmrendező készített filmet. A gyulai születésű Krasznahorkai 2004 óta tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

Az 1954-ben született alkotó Szegeden és Budapesten volt joghallgató, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–népművelő diplomát 1983-ban. Már egyetemi évei alatt írt, első műve Tebenned hittem címmel a Mozgó Világban jelent meg. 1982-től szabadúszó íróként dolgozott, 1987-ben pedig a DAAD ösztöndíjával Nyugat-Berlinben töltött egy évet, ahol először járt külföldön. Később, 2008-ban a Berlini Szabadegyetem vendégprofesszora lett.

A keleti blokk felbomlása után Krasznahorkai több országban is élt, köztük Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban. 1990-től hosszabb időt töltött Kelet-Ázsiában, a Mongóliában és Kínában szerzett tapasztalatait Az urgai fogoly és A rombolás és bánat az Ég alatt című műveiben dolgozta fel.

A szerző nemzetközileg is elismert alkotó. Susan Sontag amerikai író és filmrendező „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, míg a német Max Sebald szerint „víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.

Munkásságáért számos elismerést kapott. 1993-ban Németországban Az ellenállás melankóliája című regénye nyerte el az év legjobb könyvének járó díjat. 2010-ben Berlinben vette át a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért. 2014-ben America Award életműdíjat, 2015-ben nemzetközi Booker-díjat, 2021-ben az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Libri-díjat nyerte el Herscht 07769 című elbeszélésével. Legutóbbi regénye, a Zsömle odavan 2024 elején jelent meg.

Több művéből Tarr Béla készített filmet: az 1985-ös Sátántangót, a Werckmeister harmóniákat és a 2011-ben bemutatott A torinói ló című alkotást is közösen jegyzik.