Egyre többen pattannak bringára a szabadság megélése, a fizikai és mentális egészség megőrzése, vagy a közösségi identitás erősítése érdekében – derül ki a Magyar Kerékpárosklub 2025-ös felméréséből, amit az Idea Intézet végzett. A 20–60 év közöttiek részvételével készült fókuszcsoportos kutatás célja a motivációk és az akadályozó tényezők feltérképezése volt, megkérdeztek rutinos és kevésbé rutinos kerékpározókat, valamint családosokat is. 

A legfontosabb motivációk között továbbra is szerepel, hogy a biciklizés olcsó és gyors. A kutatás alapján számos dolgozó dönt úgy, hogy biciklivel jár be a munkahelyére, ami azért praktikus, mert nem kell külön időt dedikálniuk a mozgásra, sportra. Mások nem a fizikai, hanem a mentális egészségük miatt választják a kerékpárt. Sokan beszéltek például arról, hogy egy nehezen induló napon mennyire felszabadítja őket, amikor szép környékeken tekernek át, vagy amikor munka után átmozgatják magukat és kieresztik a gőzt. Jellemzően a családosokat is az egészség motiválja, hiszen a szülők igyekeznek olyan szabadidőstevékenységet találni, ami a gyereknek is jó.

A munka mellett a szórakozás is meghatározó tényező, késő este ugyanis korlátozottak a lehetőségek a hazajutásra, így ilyenkor sokan ülnek inkább biciklire. Ez különösen vidéken igaz, például Szegeden is, ahol a covid miatt 2020-ban megszüntették az éjszakai járatokat, igaz, párat újraindítottak idén. 

Felmerült még a szabadságérzet is: a kerékpárosok szabadon tervezhetik az útvonalat megválaszthatják, hogy biztonságosabb, szebb helyeken menjenek, és nem kell másokhoz igazodniuk.

Sajnos a zöld megfontolások háttérbe szorulnak, ugyanakkor egyre inkább felértékelődik a közösség, mint motiváció. A rutintalanoknál ez inkább élményt jelent: együtt utazhatnak barátokkal, családdal. Vannak fontos bevezető élmények is, mint a Balaton-körbetekerés, amit egyre többen kipróbálnak. A rutinosak körében pedig egyre fontosabb a kerékpározás életmód-jellege és egyfajta identitásképző, összetartó ereje – ez például abból is látszik, hogy a Magyar Kerékpárosklub már több mint 2000 tagot számlál. 

A beszélgetések rámutattak, hogy mekkora igény van a kerékpárosok körében a társadalmi egyeztetésre, egységes szabály- vagy szokásrendszer kialakítására. 

A főbb problémák között említették a balesettől és a lopástól való félelmet, valamint a rossz infrastruktúrát. Ezek közül az első a legerősebb, még a rutinosok körében is tapasztalható visszatartó erő, és kifejezetten jellemző a családosokra, akik féltik a gyereküket. A válaszadók meglátásai szerint sok helyen rossz állapotú vagy logikátlan kialakítású a kerékpárút, és az is problémát jelent, ha az autósok ráparkolnak. 

A kerékpárosok többsége ezért nem is új szabályozást szeretne, hanem a jelenlegi szabályok eddiginél szigorúbb betartatását. Javasolják emellett a bővebb tájékoztatást a tapasztalatlanok vagy más országból érkezők, például biciklis ételfutárok részére, hogy ők se rontsák a kerékpáros közösség hírnevét. A szabályok mellett érdemes lehet a karbantartásra vonatkozó információkat is átadni, például hogy mit kell tenni egy defekt esetén.

A lopás kapcsán pedig megoldást jelenthet a biztonságos zár, a térfigyelő kamerák és QR-kódos kerékpártárolók használata. Ezek hiányában esetleg pszichológiai biztonságot adhat az a tény is, ha egy tároló fedett és el van kerítve. Mivel sokan a lopások kapcsán a szemtanúk közönyével szembesülnek, segíthet az is, ha nyitott szemmel járunk, és nem maradunk tétlen szemlélők, ha gyanús helyzetet látunk.

A kutatás egyértelműen mutatja, hogy a kerékpározás elterjedése nem pusztán az infrastruktúrán múlik, hanem társadalmi és kulturális változásokat is feltételez. A mindennapi biciklizés akkor válhat valódi alternatívává, ha a döntéshozók, a közlekedés más szereplői és a civil szervezetek közösen dolgoznak egy biztonságosabb, élhetőbb és emberközpontúbb városi közlekedés kialakításán.