80 ezren támogatták a szegedi jogász közkegyelmi petícióját

Nyolcvanezer aláíró támogatta azt a közkegyelmi petíciót, amelyet Rafael Lion roma származású szegedi jogász nyújtott be az Országgyűlésnek – írja a Népszava. A jogász közlése szerint az elnöki titkárság az igazságügyi bizottsághoz továbbította a dokumentumot, a testület várhatóan az őszi ülésszak alatt foglalkozik a témával. Rafael Lion úgy véli, már az is félsiker, hogy a kezdeményezés nem került azonnal a süllyesztőbe.

A petíciót azután indította útjára, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök elnöki kegyelemben részesítette Budaházy Györgyöt és társait, valamint a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endre igazgatóhelyettest. Ezek az esetek késztették Rafael Liont, hogy az általános amnesztiáért folyamodjon, és kezdeményezésének súlyt adva országos aláírásgyűjtésbe kezdjen.

Az év elején indult akcióról a Népszava nyomán mi is beszámoltunk. A petícióban azt kérik az Országgyűléstől, hogy az elítéltek utolsó két évét elengjék el, amennyiben pedig a büntetés hátralévő része két évnél kevesebb, az elítélteket azonnal engedjék szabadon. Az életellenes, valamint a kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőire az amnesztia nem vonatkozna. A jogász hangsúlyozta, hogy a közkegyelem nem általános felmentést jelent, hanem egy szűkebb körre vonatkozó enyhítést. A kezdeményezéshez rövid időn belül 120 roma nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát, ugyanakkor a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetségét megosztotta kérdés.

Rafael Lion január végén még százezer aláírás összegyűjtését tervezte, majd az érdeklődés láttán félmillióra emelte a célt. Az első hétre ötvenezer, a második hétre húszezerrel több, összesen hetvenezer aláírás gyűlt össze. Ezt követően azonban megtört a lendület, és a végső szám megállt nyolcvanezernél. A jogász elmondása szerint csalódottságot érzett, hogy a várakozásokon alul teljesített az akció.

A petícióhoz végül csak az online aláírásokat mellékelte, mert – mivel a kampány költségeit saját zsebből állta – a papíralapú ívek postázása túl költséges lett volna. Ugyanakkor jelezte, hogy a későbbiekben személyesen szeretné átadni az összesített papíralapú támogatásokat is az Országgyűlés egyik képviselőjének. Az aláírók túlnyomó többsége ugyanis nem digitálisan, hanem hagyományos módon csatlakozott a kezdeményezéshez.

A jogász pozitív fejleménynek tartja, hogy az Országgyűlés elnöki titkársága hivatalosan is értesítette a petíció továbbításáról. Reményei szerint az igazságügyi bizottság nem csupán napirendre veszi az ügyet, hanem jogalkotási javaslattal a parlament elé is továbbítja. Rafael Lion szerint már az is jelzésértékű, hogy a kezdeményezést nem utasították el formai okokra hivatkozva.

A kezdeményezést érő kritikákkal kapcsolatban Rafael Lion úgy nyilatkozott: „előbb-utóbb mindenkit utolér Isten ítélete”. Azt is hozzátette, hogy több oldalról próbálták megakadályozni az aláírásgyűjtést, és voltak, akik még az aláírásgyűjtéshez való jogát is kétségbe vonták. A gyűjtés elakadását jórészt a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) fellépésének tulajdonítja, mivel – mint megjegyezte – a roma közélet sem állt egységesen a kezdeményezés mellé.