„Két rendkívüli hír a tegnapi napról: megszületett a második fiam, aki 2025 első szegedi babája lett, és így bekerült a hírekbe. Már az élete első napján rasszizmus érte” – így számolt be a Szegeden élő, indonéz származású Aria Aditya Mahendra gyereke újévi érkezéséről a Szegedernek.

„Mindenképpen egy új tapasztalat volt. Ki gondolta volna?” – mondta Aria felesége, Amalya Hernowo arról, hogy a család országos figyelmet kapott. A gyerek január elsejére volt kiírva, ám szülei eredetileg egy budapesti kórházba terveztek menni, szállást is foglaltak előre. Szilveszter éjszakáján még Szegeden tartózkodtak, amikor hirtelen beindult a szülés. „Nem számítottunk arra, hogy szó szerint ő lesz az első baba Szegeden. Amikor megérkeztünk, én voltam az egyetlen anyuka a kórházban, de nemsokára mások is bejöttek.”

A baba negyed nyolckor született, és a Mahendra Alexander Hernowo nevet kapta. A magyar szokásokhoz hasonlóan vezetéknevét apjától örökölte, emellett megkapta az anyja nevét is, amit viszont egy második keresztnévként használhat – magyarázta Aria. Nem sokkal a szülés után Amalya már a szegedi városi tévének adott interjút, majd az egész helyi, sőt az országos sajtót is bejárta a hír, hogy ázsiai szülők gyereke az első szegedi újszülött.

„Elolvastam az egyik cikk és egy Reddit-poszt alatti kommenteket is. A legtöbben csak sztereotípiákat írtak, de találtam egy nagyon morbid, erőszakos hozzászólást is arról, hogy falhoz kellene vágni a babát” – idézte fel Aria, aki először kellemetlenül érezte magát, de már meglepően jól viseli a helyzetet. „Valójában nem egy személyes támadás volt. Ezek csak emberek szavai az interneten. Nem jelentenek semmit, amíg nem adok nekik jelentést. Úgy döntöttem, hogy csak a pozitív kommenteknek adok, így a negatívak nem hatnak rám.”

„Friss anyukaként én azért megijedtem egy kicsit” – tette hozzá felesége, Amalya. „De aztán rádöbbentem, hogy azok az emberek számítanak, akikkel a való életben találkozom. Ők pedig kedvesek a családommal, és ez sokat jelent nekem.” Férje elmondta azt is, hogy sokan gratuláltak nekik az interneten és élőben, például így történt a szegedi klinikán is.

Negatív kommentek ide vagy oda, Magyarország családbarátabb

„Sokkal jobban szeretek Magyarországon élni, mint Indonéziában” – mondta Aria, aki szerint az európai ország sokkal családbarátabb, mint a szülőföldjük. A fiatal pár korábban az ország legnagyobb városában, Jakartában élt, négy éve pedig felvették őket a Corvinusra, így Budapestre költöztek, és ott végezték el a mesterszakot.

„Nagyon hozzászoktam a nagyvárosi élethez Jakartában, ahol mindenki ingázik és elfoglalt. Ez egy üdítő váltás” – fogalmazott Amaliya. Nagyon megtetszett neki az itteni kultúra, beleértve az építészetet és a gasztronómiát is. „Imádom a magyar ételeket, a kedvenceim a lecsó, a gulyás, a lángos és a töltött paprika. De azért hiányoznak az otthoni ízek.”

Itthon nem kapni olyan ételeket és élelmiszereket, mint a több ezer szigetből álló Indonéziában – ez főként a fűszerekre, tenger gyümölcseire és óceáni halakra igaz. „Szegeden elég nehéz beszerezni a hozzávalókat. Budapesten talán könnyebben elérhetőek, de ott sem találunk meg mindent, amit szeretnénk” – mondta Aria. „És a plázák is nagyon különbözőek” – tette hozzá. Mivel Indonéziában a bevásárlóközpontok jelentik az egyik fő szórakozási lehetőséget, sokkal nagyobbak, mint Magyarországon.

Amalya számára az is kihívást jelentett, hogy „kezdetben nehéz volt eligazodni az egészségügyben, és a várólisták is hosszabbak itt”. De pozitívan áll hozzá, úgy érzi, csak meg kellett tanulnia, hogyan működnek bizonyos dolgok, és már könnyebb is volt boldogulni.

Szegedet még jobban szeretik

A kezdeti kihívások ellenére nagyon megszerették a magyar fővárost, és nem is volt tervben, hogy elhagyják. Ugyanakkor 2022 körül a budapesti lakásárak nagyon megemelkedtek, és végül nem hosszabbították meg a bérleti szerződésüket. „A főbérlőnk felajánlotta, hogy beköltözhetünk a szegedi lakásába, amit meg is néztünk, és imádtuk. Azért megpróbáltunk Budapesten maradni, de nem jött össze a magas infláció miatt, így Szegedre költöztünk” – mesélték.

„Alapvetően kielégíti a szórakozási igényeinket, az egyetem miatt elég nemzetközi a környezet, mindenki nagyon kedves, és a levegő is tisztább” – mondták az alföldi nagyvárossal kapcsolatban. „Nekem Szegeden könnyebb ismerkedni is. Az első magyar barátomat Szegeden szereztem” – tette hozzá Amalya, bár bevallotta, gyerekkel még egyszerűbb – szinte az összes barátja családos. „Legtöbben külföldiek. Van pár helyi is, de közülük mindenkinek van gyereke.”

Az integrációban az is segítheti a párt, hogy az idősebb fiuk magyar óvodába jár, és már kezdi magába szívni a nyelvet is. „Lassan több szót ismer, mint mi. Ha az óvodában mondanak valamit, néha lefordítja nekünk.”

Az ő születését annak idején nem követték rasszista megjegyzések, igaz, nem is irányult rá akkora figyelem, mint Alexanderre. „Hogy őszinte legyek, nem hiszem, hogy ezt megelőzően tapasztaltunk volna rasszizmust. Csak annyi történt néha, hogy azt hitték az emberek, kínaiak vagy japánok vagyunk. Ni haóval meg konichiwával köszöntek” – idézte fel Aria.

Amalyával egyébként ritkán beszélnek az anyanyelvükön, így fiuk sem sok indonéz szót ismer, angolul viszont jól tud. „Igazából az első találkozásunktól fogva legtöbbször angolul beszéltünk. Mindketten szeretjük az angol nyelvet, talán ezért is jövünk ki olyan jól egymással” – mondta a férj.

Bár a fővárosban is szerettek élni, egyelőre mindenképpen maradnak helyben. „Jobban szeretjük Szegedet. Ez egy nagyszerű hely a családalapításhoz. Nagyon hálás vagyok, hogy itt élhetünk.”

Csak emberek szavai az interneten?

Bár az indonéz családot láthatóan nem viselték meg annyira a rasszista támadások, fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen jogi következményei lehetnek egy erőszakos kommentnek. A kérdés azért is aktuális, mert nemrég egy új btk.-módosítást is eszközölt a kormány, hogy fellépjen az ilyen esetekkel szemben.

Január elsejétől internetes agressziónak minősül, és akár egy év börtönnel is büntethető az olyan internetes sajtótermék cikkéhez fűzött hozzászólás, ami „erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki” – mondta a Szegedernek Aujeszky Nóra, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.

Nemrég egy férfi azért kapott felfüggesztettet, mert a kommentje szerint egymillió forintot adott volna Lázár János közlekedési miniszter megöléséért.

Az indonéz újszülött esetében emellett egy népcsoport elleni uszításról, potenciálisan erőszakról van szó, amely súlyosabb bűncselekménynek számít, így akár három–három év is járhat értük külön külön. A TASZ álláspontja szerint ráadásul súlyosbító tényezőként értékelheti a bíróság, hogy kiskorú elleni agresszív fellépésről van szó.

Az indonéz család helyzetén lényegében nem sokat változtat az új törvény, mivel esetükben olyan tényállás is felmerülhet – a közösség elleni uszítás –, amely már eleve szerepelt a büntető törvénykönyvben.

Azt is nehéz lenne elképzelni, hogy a rendőrség maga indítson nyomozásokat és töltsön időt a számos különböző platform kommentjeinek vizsgálatával. Így a büntetőjogi szabályozásnak inkább elrettentő célja lehet, a nagy felháborodást kiváltó esetekben viszont akár felmerülhet az új szabály alkalmazása – tette hozzá Aujeszky.

„Az új törvénynek nincsenek diszkrimináció-ellenes rendelkezései, így a diszkrimináció visszaszorítása céljából az közömbös. A diszkrimináció elleni fellépésre a már meglévő polgári és büntetőjogi jogszabályok alkalmazása is elegendő” – tartja a szervezet, amely inkább formai lépésként értékeli az új törvényt.

Mit tehet az, akit diszkrimináció ért?

Ettől függetlenül számos jogi lehetősége van annak, aki diszkriminációt tapasztalt. Az NMHH Internet Hotline felületén lehet bejelentést tenni egyebek mellett a rasszista, közösség elleni uszító tartalmak, illetve erőszakos cselekményre felhívó, kiskorúakra ártalmas tartalmak miatt is.

Emellett bárki indíthat személyiségi jogi pert „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén”. Így ha egy online hozzászólás valakinek a nemzetisége, hovatartozása ellen irányul sértő módon, azzal szemben a polgári törvénykönyv alapján is fel lehet lépni.

Végső esetben rendelkezésre állnak a büntetőjog eszközei is, így feljelentést lehet tenni az új internetes agresszió bűncselekménye, illetve közösség elleni uszítás, közösség tagja elleni erőszak miatt.

Bár az új törvény rögzíti, hogy a sajtótermékek feladata a kommentmoderálás, a TASZ szerint igazán fontos a megelőzés lenne. „Az internetes közbeszéd javításához az online etikett elsajátítása mellett a kommentekből kirajzolódó társadalmi feszültségek békés megvitatása lenne fontos. Ehhez elengedhetetlen lenne a közéleti véleménynyilvánításnak nagyobb teret adni, azt serkenteni, viták és fórumok gyakori megtartásával helyi és országos szinten is” – mondta a TASZ munkatársa.