Több mint négy és félmillióan dolgoznak ma Magyarországon – de örülhetünk-e ennek?

Több mint 4 millió 600 ezren dolgoznak ma Magyarországon, így gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság – mondta Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1-en a napokban az MTI összefoglalója szerint.

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy – mint a napokban mi is beszámoltunk róla – az elmúlt év azonos időszakához képest több tízezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. Ez a hatás a feldolgozó- és az építőiparban a legszámottevőbb. Az államtitkár megjegyezte, a hiányt az oktatásban és az egészségügyben tízezres nagyságrendben létrejövő új munkahelyek sem tudták kompenzálni.

Czomba arra számít, hogy a következő években évente 30–40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról csak a demográfiai problémák miatt. Szerinte ha ez a tendencia nem áll meg, a következő években Magyarország nagyon súlyos problémák elé fog nézni. Hozzátette, a legnagyobb kihívás az inaktívak megtalálása, mivel ők hiába lehetnek 50–70 ezren, nincsenek benne a munkaügyi regiszterben.

A politikus szerint a munkaerőpiac állandó mozgása miatt újfajta ismeretekre van szükség, ezek elsajátításában pedig segítséget nyújtanak egyebek mellett a nappali és a felnőttképzések is. A részmunkaidős foglalkoztatásról elmondta, az elmúlt években nőtt Magyarországon ez a forma, de nem a teljes munkaidős foglalkoztatás átalakításával, hanem új szereplők belépésével.

Hiába a magas foglalkoztatottság Magyarországon, a dolgozók nem elégedettek az életükkel – erről írt május elején a Qubit. 

A Gallup április végén közzétett globális munkaerőpiaci jelentése szerint ugyanis 2024-re világszerte csökkent a munkavállalói elkötelezettség, a magyarországi adatok pedig különösen aggasztók. Hazánk nemcsak a globális, de a régiós átlaghoz képest is gyengén teljesít – a munkavállalók elköteleződése alacsony, és a helyzet a tavalyihoz képest sem mutat javulást.

A globális trendek egyértelműen arra utalnak, hogy egyre kevesebben érzik jól magukat a munkahelyükön, és ez együtt jár a csökkenő elkötelezettséggel is. A tanulmány szerint a visszaesés egyik fő oka a vezetői pozíciókban dolgozók növekvő terheltsége és nehézségei – ők egyre inkább lefelé húzzák az átlagot. Magyarországon azonban már maga az átlag is alacsony.

Az élettel való elégedettséget tekintetében Magyarország csak Szlovákiát előzi meg a kelet-közép-európai régió országai közül, és a 38 vizsgált európai ország közül a 27. helyen áll. Bár a 2023-as adatokhoz képest két pontot javítottunk, ez még mindig nem jelent valódi áttörést.

Akad azért jó hír is: stressz tekintetében már nem állunk ilyen rosszul. A magyar munkavállalók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az előző munkanapon jelentős stressz érte – ezzel Magyarország az európai középmezőny felső harmadában található. Hasonló képet mutat a düh, a szomorúság és a magányosság érzésének előfordulása is, amelyek tekintetében szintén az európai átlag fölött teljesítünk.