Nőtt a munkanélküliség tavasszal, amikor általában csökkenni szokott

Az elmúlt öt évben nem tapasztalt mértékben csökkent a foglalkoztatottság Magyarországon – írja a 444 a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Február és április között a 15–74 éves korosztályban dolgozók száma 4,673 millióra esett vissza, ami 32 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, és 19 ezerrel alacsonyabb az év első három hónapjának átlagánál.

Ez a csökkenés különösen szokatlan az év ezen szakaszában, hiszen február-április között általában nő a foglalkoztatottság a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák megjelenése miatt. Az utolsó hasonló eset 2020-ban, a koronavírus-járvány kezdetekor fordult elő, amikor szintén éves összevetésben csökkent a foglalkoztatottak száma.

A KSH adatai szerint az elsődleges munkaerőpiacon 4,503 millióan dolgoztak, ami 34 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi értéknél. A közfoglalkoztatottak létszáma 67 ezer, míg a külföldön dolgozó magyar munkavállalók száma 103 ezer fő volt.

Általában a foglalkoztatottság növekedése mellett a munkanélküliségi ráta is csökken az év ezen időszakában, azonban most ennek fordítottja történt: a január-márciusi 4,3 százalékról 4,4 százalékra nőtt a munkanélküliség. Ez az érték ugyan még mindig kedvezőbb az előző évi 4,5 százaléknál, de a tendencia aggasztó.

A munkát keresők átlagos álláskeresési ideje 13,1 hónapra nőtt, ami jelentős romlást jelent az egy évvel korábbi 9,5 hónaphoz képest. Február-áprilisban a munkanélküliek 44,1 százaléka kevesebb mint három hónapja keresett állást, míg 35 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.