Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette a parlament elé „A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról” szóló javaslatot, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter jegyez.

A javaslat érinti a közfoglalkoztatással kapcsolatos törvényeket is. Ennek értelmében a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben állapítsa meg a közfoglalkoztatási támogatások részletes szabályait, a közfoglalkoztatási bér és a garantált bér mértékét, a közhasznú kölcsönzés feltételeit, valamint a közfoglalkoztatási jogviszony maximális időtartamát.

Az ATV megjegyezte, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a közfoglalkoztatásban eltölthető idő meghaladhatja az öt évet, de tíz évnél nem tarthat tovább. A módosítás viszont ezt a felső határt most eltörölné, helyette a kormány rendeletben döntene arról, mennyi ideig tarthat a közfoglalkoztatási jogviszony.

A javaslat indoklása szerint a módosítás „felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy a munkaerőpiacon kifejezetten hátrányos helyzetben lévő aktív korúak előtt nyitva tartsa a közfoglalkoztatásból nyerhető jövedelem megszerzésének lehetőségét a közfoglalkoztatási jogviszonyban tölthető idő hosszának megállapításával”.

2025-ben az alap közfoglalkoztatási bér mindössze a minimálbér fele, azaz bruttó 145400 forint/hó, illetve 836 forint/óra. A garantált közfoglalkoztatási bér ennél magasabb, mivel legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkák esetén illeti meg a teljes munkaidőben dolgozó közalkalmazottat. Ez az összeg a garantált bérminimum fele, tehát bruttó 174400 forintos havi fizetésnek és alig több mint 1000 forintos órabérnek felel meg. És ebből még lejönnek a különböző járulékok és a személyi jövedelemadó (szja), így a közmunkások nem sok pénzt vihetnek haza. (A munkavezetők vagy speciális programban részt vevők bérei ezektől eltérnek, további részletek ebben a táblázatban érhetők el.)

A jelenlegi közfoglalkoztatási rendszerrel szemben számos kritika merülhet fel, a hír kapcsán a Szeged.hu is felsorolt párat. A közmunkások program befejezése után kevesen tudnak rendes munkát vállalni, mivel a tapasztalataik kevésbé hasznosíthatóak a továbbiakban, miközben ritkán elérhetőek számukra az előrelépést jelentő képzések. Ráadásul gyakran társadalmi megbélyegzés áldozatai, ami tovább csökkentheti a motivációjukat a versenyszférában való elhelyezkedéshez. Közben az önkormányzatok jellemzően a közfoglalkoztatottakra támaszkodnak, ezáltal a versenyszférában dolgozók szorulhatnak ki, így tovább növelve a munkanélküliséget. 

Ugyanakkor a közmunka politikai értelemben hasznos, legalábbis erre utal az a 2021-es tanulmány, amely megállapította, hogy minél több a közmunka egy településen, annál többen szavaznak a Fideszre. Ennek lehetséges okairól ebben a cikkben írtunk. 

A KSH adatai szerint egyébként tavaly 65200 közfoglalkoztatott volt az országban.