Magyarország Alaptörvényének legújabb módosításai közt szerepel a következő: „Az ember férfi vagy nő.” Ez a mondat a Szkeptikus Társaság új, MTI-nek is elküldött közleménye szerint ellentmond egy, korábban az Alaptörvénybe foglalt félmondatnak, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. 

Ugyanis van egy rendkívül ritka, de egyáltalán nem elhanyagolható kondíció, az interszexualitás. Fontos megjegyezni, hogy a hasonló végződésű szavakkal – pl. heteroszexualitás, homoszexualitás – ellentétben ez a szó nem a szexuális irányultságra utal, hanem a nemre. Mégpedig a biológiai, tehát természetesen kialakuló, nem a társadalmi nemre (gender).

A népesség mintegy fél százaléka esetében nem dönthető el egyértelműen, hogy melyik nemhez tartoznak, mert például nemi kromoszómáik nem sorolhatóak sem az XX (női), sem az XY (férfi) típusba, illetve nemi mirigyeik vagy külső nemi szerveik fejlődése különféle biológiai okok miatt a szokásostól eltérően alakul. Az ilyen emberekre régen a hermafrodita kifejezést is használták, ám ez ma már elavultnak számít. 

Az Alaptörvény látszólag az interszex emberekről nem vesz tudomást, így a Szkeptikus Társaság szerint a fenti mondat tudományosan védhetetlen. De nem ez az egyetlen probléma. Az új Alaptörvénybe azt is beleírták, hogy „Ennek megfelelően a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását.”

„Vannak esetek, amikor ragaszkodni a születési nemhez nemcsak tudománytalan, hanem embertelen is” – figyelmeztetett a Szkeptikus Társaság. Ugyanis létezik például az 5-alfa-reduktáz-deficiencia (5αRD) nevű fejlődési rendellenesség, melynek során a születésükkor lányként azonosított gyerekeknek a pubertáskorban fejlődnek ki a férfi nemi szerveik.

Mindezeken túl a biológiában kromoszomális, gonadális és genitális nemek különíthetők el, tehát az emberek nemét a genetikai jellegzetességeik, nemi mirigyeik és nemi szerveik alapján is megállapíthatjuk – a három pedig nem feltétlenül esik egybe.

Noha az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”, a társaság szerint ezt már maga az Alaptörvény is megszegi a fentiekkel.

„Ilyen és hasonló tudománytalan tételek beemelése az Alaptörvénybe felettébb aggasztó és kerülendő. Bízunk benne, hogy a lapos Föld deklarálására ezután sem kerül sor” – zárták a közleményt.