100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A felsőoktatásban tanulók döntő többsége már az egyetemi évek alatt munkát vállal – írja a Népszava az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszerének friss adatai alapján. A kérdőívben a már abszolutóriumot szerzetteket kérdezték arról, hogy vállaltak-e munkát egyetemi éveik alatt.
Az elemzés szerint a hallgatók 78,5 százaléka dolgozott a tanulmányai alatt. A 2023-as kérdőív adatai alapján az öt évvel korábban végzettek 76,2 százaléka, míg az egy évvel korábban végzettek már 80,2 százaléka vállalt munkát az egyetem mellett.
A munkavállalás elterjedtsége nagyban függ a képzés munkarendjétől. A részidős képzésben részt vevő hallgatók 94 százaléka dolgozott a tanulmányai alatt. A nappali munkarendben tanulók körében is növekedett a munkát vállalók aránya: az öt éve végzetteknél 68,8 százalék, míg az egy éve végzetteknél már 73,3 százalék volt ez az arány. A hallgatók 35,3 százaléka jelezte, hogy a munkája kapcsolódott a szakjához, 27,5 százalék szerint csak részben, míg 37,2 százalék szerint egyáltalán nem.
A kutatás kitért az aktív hallgatók munkavállalási szokásaira is. E szerint a nappali munkarendben, alapképzésen (BA) tanulók körében 53 százalék volt a munkavégzők aránya 2023-ban, míg 2021-ben 49 százalék, 2020-ban pedig 42 százalék. A 2023-as adatfelvétel során a nappalis BA-hallgatók 59 százaléka jelölte, hogy a megélhetési költségek fedezése érdekében vállalt munkát. A mesterképzésen (MA) tanuló nappalis hallgatóknak már a 72 százaléka dolgozott 2023-ban, 72,5 százalékuk a megélhetési költségek miatt. A dolgozó nappalis MA-hallgatók aránya 2021-ben 69 százalék, 2020-ban 64 százalék volt.
Az is kiderült a kutatásból, hogy egyre többen szeretnének diploma után külföldön dolgozni. A nappalis BA-hallgatók 19,2 százaléka tervezte 2023-ban, hogy a végzés után külföldre megy munkát vállalni, míg 2021-ben ez az arány 13,8, 2020-ban pedig 13,7 százalék volt. Az MA-hallgatóknál ez az arány 2023-ban 20 százalékra nőtt, míg 2021-ben 15,1, 2020-ban pedig 13,7 százalék volt. Ugyanakkor sokan úgy érzik, hogy a képzésük nem készíti fel őket megfelelően a külföldi munkavállalásra. A BA-hallgatók 35,3 százaléka inkább nem, 26,6 százalékuk pedig egyáltalán nem érzi relevánsnak a tanulmányait ebből a szempontból. Az MA-hallgatóknál ezek az arányok 34, illetve 24,9 százalék.
A külföldön munkát vállalók aránya azonban alacsony maradt: 2023-ban a végzettek mindössze 5,6 százaléka dolgozott tartósan külföldön, ami csökkenést jelent a 2021-es 6,1 és a 2020-as 6,4 százalékhoz képest.
Az egyetemisták munkavállalását az is ösztönzi, hogy az infláció és az albérletárak növekedése ellenére az ösztöndíjak összege nem emelkedett. Sokan kényszerülnek arra, hogy tanulmányaik mellett dolgozzanak, hogy fedezni tudják megélhetési költségeiket.
















