Eddig nem tudták, fontos-e az embereknek a vasút, ezért nem volt prioritás a fejlesztése, mondja Lázár János

„Mi vagyunk Európában az egyetlen ország, akinek saját 5800 autóbusza van, és fenntartunk egy vasúti szolgáltatást is, ami (…) úgy néz ki, hogy négy vonatból három pontos, és eggyel vannak problémák” – mondta Lázár János a vásárhelyi Rádió7 Közös nevezőjében csütörtökön. Az építési és közlekedési miniszter szerint ez ugyan rosszabb arány, mint Európában, de nem gondolja, hogy minden tekintetben elviselhetetlen, hiszen „a hírekbe és a politikába az kerül be, ami rossz”.

Lázár János mindezt annak kapcsán említette, hogy milyen fejlesztések vannak csőben jövőre és azon túl. Beszélt a szerinte sikeres tarifareformról, ennek kapcsán megemlítette, hogy csak Orbán Viktor állt ki mellette, amikor felvetette annak ötletét. Vasútfejlesztésre szerinte azért nem öltek annyi pénzt eddig, mert először meg akarták nézni, hogy használják-e az emberek a vasutat, és mivel a magyarok árérzékenyek, ezért tették olcsóbbá. Előtte üres kocsikról szóltak a hírek Lázár szerint, majd a tarifareformmal brutális számokat produkáltak, ami azt bizonyítja, hogy kell a vasúti lába is a közlekedésnek.

„Amíg nem láttam tisztán azt, hogy az embereknek ez kell, vagy nem kell, addig nem mondhattam azt a miniszterelnöknek, hogy szükségem lesz 5–10 milliárd amerikai dollárra ahhoz, hogy ezt megfejlesszem, mert az felelőtlenség lett volna.” Úgy véli, most már világosan látszik, hogy szükség van erre a rendszerre.

Ezért el fognak indítani fejlesztéseket jövőre, melyekről a január 7-i Közlekedésinfón fog többet elárulni. Komoly érdemi átalakítások jönnek szerinte, amiben „lesz digitalizáció, lesz utaskomfort, lesz komoly minőségi változás” már a 2025-ös nyári szezont illetően is. „Ez lesz az első olyan akció, hogy 35 évvel a rendszerváltozás után a magyar állam a zsebébe nyúl és saját pénzből nagy volumenben vasutat épít” – fogalmazott, utalva arra, hogy egyelőre nem jönnek az uniós források Magyarországra, bár uniós hitelt felvesznek a beruházásokhoz.

Mint fogalmazott, „hozzákezdünk a vasútépítéshez, ki fogunk írni tendereket, lesznek új járművek is”. Emellett használt, bérelt járművekkel is tervezik a meglévő járműpark frissítését. Részletekbe itt sem ment bele, mert a terv „kiszámolás és tervezés alatt van, de komoly változások lesznek” ígérete szerint.

Átalakítanák és hatékonyabbá tennék a MÁV-csoportot, ám nem úgy, hogy az embereket bocsátják el, hanem a belső tartalékokat és fölösleges kiadásokat tárják föl, illetve csökkentik Lázár szerint. A miniszter úgy véli, mindenki a fővárosra akarja az erőforrásokat tolni, ám a vidéki településeken is kell az általa készített személyszállítási törvényben biztosítani azt a minimumszolgáltatást, ami „az embereknek jár” – fogalmazott, majd Debrecent ismét második fővárosnak nevezte.

„Szerencsére Szegednek olyan polgármestere van, aki tudja, hogy két választási kampány között dolgozni kell, és nem kampányt folytat” – utalt vissza Lázár János novemberi szegedi látogatására, amikor beruházásokról egyeztetett a város vezetőivel. A miniszter a műsorban elárulta, először megijedtek a polgármesterek az országjárástól, mondván, mit akar az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), de csak az együttműködés megerősítése és egy partneri viszony kialakítása volt a cél, ami sikerült is Szegeden, hiszen az önkormányzati dolgozóknak szabad bejárása van a minisztériumába a polgármester és a miniszter nélkül is.

A szegedi polgármester ügyesen lobbizott Lázár szerint, mert azt mondta, hogy a harmadik szegedi Tisza-híd elmaradását nehezen viseli Szeged, és a régi, Belvárosi híd állagvédelmére kell 2 milliárd forint, ami akadt egy 2100 milliárdos keretből. „Ha jól tudom, ennek az átutalása folyamatban van, vagy december 31-ig meg is történik.” A szegedi megbeszélésen leginkább a BYD-gyárról volt szó, Lázár szerint a város nagyon fontos ügyfele az ÉKM-nek, mert a kormánynak van egy olyan célkitűzése, hogy „Szegedet és térségét fölemelje”.

Csongrád-Csanád vármegye öt év múlva teljesen más lesz Lázár szerint, miután 10 ezer munkahely létesül a BYD jóvoltából. Megemlítette, hogy 2025 végén el fog indulni a gyártás többek között Szegeden, de például Debrecenben a BMW és az akkugyárak is hamarosan indulnak, ami „meg fogja dobni” az országot.

„Itt be fog jönni 10 ezer olyan munkahely, ahol 1800–2000 eurót keresnek az emberek, az jelen pillanatban 840 ezer forint, az hódmezővásárhelyi léptékben egy nagyon komoly fizetés” – említette a miniszter Nagy Mártonra visszautalva, aki korábban szintén ilyen fizetésekről beszélt.

Eközben Makóra is jönnek a kínaiak, utalt a csomagolóanyag-gyárra. A városban régóta működő Continental ugyanakkor hiába német, Lázár szerint egy szörnyű cég. „Általában balosak, általában libsik. Hódmezővásárhelyen is van egy nagy német cég, a szakszervezet térdig jár a politikában, reggeltől estig tolják az ellenzéki politikát meg a Fidesz-gyalázást.” Lázár szerint ez rendben is van, de mint munkahely, nem jellemző az a fajta brutális kizsákmányolás a német cégeknél.

A vidéket a kínai befektetők fogják építeni? – kérdezték a rádióban a minisztertől, aki erre azt felelte, magyar támogatással, a kínaiakkal közösen. „Mi olyan munkahelyeket szeretnénk létrehozni vidéken, vidéki nagy ipari központokat felépíteni, ahol az emberek dolgozhatnak és jól kereshetnek.”

A kínaiaknál nagyon sokat kell dolgozni, de megfizetik, és nem bonyolítanak semmit túl – mondta Lázár János. Dolgozni mindenhol kell, de a munkavállalói jogokat be fogják tartani a miniszter szerint. Egy debreceni vállalkozó elmondása alapján egy kínai munkavállaló bizonyíthatóan dolgozik 65–70 órát egy héten az építőiparban, míg a magyarok 29–35 órát, ezért olyan versenyképesek a magyarokkal szemben is.

Ezek a gyárépítések föl fogják értékelni az ingatlanpiacot, Lázár megemlítette, hogy Szegeden már 1–1,5 millió forint a lakások négyzetmétera. Ebből az következik, hogy nagyon sokan nem Szegeden fognak ingatlant vásárolni, hanem például az autópálya mellett, Maroslelén, Földeákon, Óföldeákon. Szerinte az egy reális életforma, hogy valaki egy megyeközponttól 25 percre lakik, miközben a faluban van egy nagyon jó minőségű, nyugodt élete, a nagyvárosban pedig dolgozik és igénybe veszi a szolgáltatásokat.