1,8–2 ezer eurós átlagbérekkel nyit a BYD, mondja Nagy nemzetgazdasági miniszter

„A BYD amikor ki fog nyitni jövőre Szegeden, durván 1 800–2 000 eurós átlagbéreket fizet” – mondta egy budapesti lakossági fórumon Nagy Márton a héten. A nemzetgazdasági miniszter annak kapcsán beszélt a szegedi beruházásról, hogy a kormány az ún. gazdasági semlegességgel kapcsolatban indított nemrég nemzeti konzultációt. Nagy szerint ez a szóösszetétel azt jelenti, hogy nem keverjük az ideológiát a gazdaságba, azaz a „a nyugat és a keleti tőke ugyanolyan jó”.

Az említett bérek átszámítva cikkünk megjelenésekor 741–823 ezer forintos fizetésnek felelnek meg hazai valutában nézve. Hogy ez nettóban mennyi, azaz mekkora összeget kap kézhez a BYD-ban munkába álló ember egy év múlva, az sok tényezőtől függ, de ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor nagyjából 493–547 ezer forintos nettó fizetésekkel lehet számolni – Nagy Márton kijelentéséből kiindulva.

A miniszter azért hozta fel a Szegeden első európai gyárát építő BYD kínai autógyártót, mert elmondása szerint hozzá képest a nem olyan messze található kecskeméti Mercedes–Benz-gyár „fizet mondjuk ezerhatot”, ami bruttó 659 ezer forintnak felel meg. A kecskeméti autógyár egyébként épp most hajt végre kétlépcsős alapbéremelést.

Nagy Márton szerint mindez azt is jelenti, hogy a BYD érkezése az egész régióban fölfelé fogja húzni a béreket, „és az emberek gazdagabbak lesznek”. A miniszter úgy fogalmazott, „jó diverzifikáció”, hogy míg Győrben Audi van, Debrecenben meg BMW, addig van koreai és kínai tőke is. „Ez azt mutatja, hogy mi tényleg nyitva állunk, és aki üzletelni akar velünk, az jó.”

Néhány hete írtunk arról, hogy már mintegy 20 különböző munkakörbe várják a jelentkezőket a BYD-hoz, többek között mérnöki, adminisztratív és gyártósori pozíciókba – a várható bérekről azonban sem akkor, sem azóta nem nyilatkozott maga a cég.

Már akkor is szó esett arról, hogy a BYD igyekszik vonzó munkakörülményeket és versenyképes bérezést biztosítani, hiszen a gyár működésének elindítása hosszú távú stratégiai célokat szolgál a térségben.

A szegedi üzem az első európai BYD-gyárként a vállalat kontinensre irányuló terjeszkedésének egyik kulcsfontosságú lépése, amely nemcsak hogy Magyarország járműipari szerepét tovább erősítheti, de a helyi gazdaságra is számtalan hatással lesz majd. 

Hogy ezek a hatások milyen arányban lesznek majd egyértelműen kedvezőek, vagy inkább jelentenek majd kihívásokat például a munkaerőt az alacsonyabb béreikkel megtartani kevésbé képes kisvállalkozásoknak, esetleg a lakásvásárlás előtt álló és az árak miatt egyre kilátástalanabb helyzetben lévő fiataloknak, a következőkben fog kiderülni.