„Két hete még mindenki azon pörgött, milyen állapotban vannak a vasútállomások, most, hogy megoldást kínálunk rá, mindenki kétségbe van esve” – mondta a Telex tudósítása szerint Lázár János a parlament vállalkozásfejlesztési bizottságának meghallgatásán kedden arról, hogy magánkézbe szerveznék ki budapesti és vidéki, köztük a szegedi vasútállomás és környezetének ingatlanhasznosítását.

Miközben Vitézy Dávid fővárosi képviselő hatalmas ingatlanpanamáról beszélt hétfőn, az építési és közlekedési miniszter szerint „nincs privatizáció, ez egy abszolút idióta megközelítés”. Az ingatlanokat száz évre vagyonkezelésbe adják, amik ezután egy fejlesztésen esnek át. „Felújítja valaki a Nyugati vagy a Déli pályaudvar épületét, a benne lévő helyiségeket hasznosíthatja, a körülötte lévő területet beépítheti, cserébe a teljes épület felújításáért.”

Lázár szerint „a kormány javaslata az, hogy bevisszük az ingatlanokat egy közös fejlesztő társaságba, egy közös vállalkozás jön létre”, aminek a MÁV, vagyis az állam lesz a kisebbségi tulajdonosa, az ingatlanbefektető meg a nagyobb tulajdonosa, de a profitból valamennyit kap a MÁV is. A miniszter szerint ez az állami vagyon gyarapodását jelenti.

Vitézy Dávid úgy reagált Lázár meghallgatására, hogy szerinte a miniszter mellébeszéléssel próbálta hűteni a kedélyeket, de nem mondott igazat a pályáztatással kapcsolatban. „Aki ezt a posztot most olvassa, 2124-ben jó eséllyel nem fog már élni”, így Vitézy szerint minden ma élő generáció szempontjából ez valójában egy privatizáció, és aki az ellenkezőjét állítja, az teljesen hülyének nézi a választókat.

A miniszter meghallgatásán másról is szót ejtett, például elmondta, hogy 2025 végén akarják megnyitni a Budapest–Belgrád vasútvonalat, melyen keresztül a déli irányból érkező nagy volumenű – akár kínai – áru fog belépni az országba, és innen fog továbbmenni nyugatra. 1100 milliárd forintot költenek a MÁV-ra és a Volánra, ennek 70 százalékát a költségvetés, 30 százalékát a lakosság fizeti.

Lázár azt is elmondta, szerinte 2025-ben és 2026-ban újra emelkedni fog és visszapattan a beruházások szintje. A Fidesz-kormány által hozott törvények 2–4 százalékkal drágítják meg a lakáspiacot, de még így is 15–20 százalékkal fognak gyarapodni a lakásépítők, így aztán „nem kell panaszkodni” – vélekedett. Az is kiderült, hogy míg 2010-ben csak 275 ezer ember dolgozott az építőiparban, idén már 391 ezren.

Debreceni magyar vállalkozóktól személyesen tudta meg, hogy azért nyernek a kínai és török szereplők tendereken velük szemben, mert egy kínai munkavállaló 65–70 órát dolgozik egy héten, a magyar meg 35 órát. Lázár 2025 első negyedévére ígérte, hogy egy új rendelet szerint a beruházások győztesének kiválasztásánál nem csak az lesz a szempont, hogy ki adta a legolcsóbb ajánlatot.

Bárki nyeri meg 2026-os választást, az utána következő években csak azokat a beruházásokat tudja megvalósítani, amiknek már most megvannak a kivitelezési tervei. Amire nincs terv, az nem fog tudni megvalósulni, fogalmazott.