„Évszázadra szóló ingatlanpanama készül Budapesten, mivel Lázár János építési és közlekedési miniszter utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását” – jelentette be hétfői, a budapesti Nyugati téren megtartott sajtótájékoztatóján Vitézy Dávid. Ugyanez a szerződés a szegedi vasútállomás esetében is, derült ki a kikért anyagokból.
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője azt mondta, hogy kérésére a MÁV kiadta neki a szerződéstervezetet, és abban sem vételár, sem bérleti díj nem szerepel, ezen felül nem írja elő a leendő befektetők részére a fejlesztéseket sem. Az érintettek így ingyen juthatnának az ország legértékesebb pályaudvaraihoz, illetve a környékükhöz, amibe a szegedi Nagyállomás is beletartozik. Szeged esetében is ugyanazt a hétoldalas pályázatot írták ki, mint a négy nagy fővárosi esetén. A pályázás január végén zárul, és maga a szerződés 2124-ig szól majd.
A szegedi állomásról a részletes anyagok nem nyilvánosak, a pályázati anyag szerint csak azoknak adják ki az „állomási ismertetőt”, akiknek van releváns ingatlanfejlesztési tapasztalata. Vitézy a Szegeder kérdésére elmondta, csupán a négy budapesti anyagot tudta kikérni, mint fővárosi képviselő, mert igazolni kell a jogcímet. Így egyelőre nem tudni, pontosan mely szegedi területek érintettek, amiket 99 évre megkaphatnak vagyonkezelésbe a sikeresen pályázó projektcégek.
A kiírás szerint a MÁV Zrt. célja a fejlesztési területeken a XXI. század elvárásainak megfelelő színvonalú ingatlanfejlesztések megvalósítása, és a cég a 24.hu-nak küldött válaszában állítja, további egyeztetések várhatók a koncepciók véglegesítésére. „Köztulajdonban tartani, de a fejlesztésükbe külső forrást is bevonni, hogy több helyen, gyorsabban és nagyobb eredményt lehessen elérni” – fogalmaztak korábban az országos állomásmegújítási program kapcsán.
„A Lázár-minisztérium máris félrevezető kommunikációba kezdett, amikor szombati közleményében azt állította, hogy a pályázatok célja csupán az állomásépületek felújítása. A kiírások azonban teljesen másról tanúskodnak. Ha valóban a felújítás lett volna a cél, nem lenne szükség arra, hogy a pályaudvarok közvetlen környezetét, 15–30 hektáros területeket a magáncégek kezelésébe adják” – mondta Vitézy Dávid budapesti tájékoztatóján.
A fővárosi képviselő szerint „a kiírások semmilyen megkötést nem tartalmaznak a város fejlesztésére és a jövőbeni vasúti forgalomra, a funkcionalitásra vonatkozóan, sőt ami a legnagyobb baj, azt sem tartalmazzák, hogy a pályázók hol és mit fejlesszenek ezeken a hatalmas területeken, amelyek kiterjedése összesen 89 hektár, vagyis meghaladja a szűken vett Belváros méretét. A pályázatot sem a kerületekkel, sem a fővárossal nem előzte meg semmilyen egyeztetés”.
Ez alapján sejthető, hogy hasonló állomási területek érintettek Szeged esetén is, kérdés, hogy a harmadik Tisza-híd miatt ide tervezett funkciókkal – például a Mars téri buszpályaudvar kiköltöztetése – lesz-e kapcsolat. Erre még október közepén rákérdeztünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnál, ám megkeresésünkre azóta sem jött válasz.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
„Ha mindez végbemegy, az állam majd alkudozhat egy magánbefektetővel, ha bármit szeretne módosítani a vágányok elrendezésén, esetleg bővítené a vasútállomás utasforgalmi tereit, átépítené a vasútvonalat, egyáltalán foglalkozna saját utasai érdekeivel” – magyarázta a pályázatok súlyát a képviselő.
„Számos országban épül rá színvonalas kiskereskedelmi funkció a pályaudvarokra, ezzel semmi gond nem lenne – sőt: magam is sok ilyen példát szoktam hozni külföldről. De az európai modell az, ahol a város, az állam és az államvasút a tudás és tervek birtokában a pályaudvar egyes, jól kitalált részeit hasznosítja, hosszas előkészítés után” – folytatta Vitézy. Ez utóbbi fontos megjegyzés, hiszen furcsa, hogy nem sokkal a bejelentés után, már november végén megpályáztatták az érintett vasútállomások „plázásítását”, és mindössze két hónapja van a leendő befektetőnek, hogy egy értékelhető tervet beadjon.
„Budapest közepén az összes belvárosi barnamezős területet felkínálni 99 évre egyben, bármiféle megkötés nélkül, egy hétoldalas bevásárlócédula alapján a fejlődő világ legkorruptabb országaira jellemző gyakorlat. Még Afrikában vagy Latin-Amerikában is meglepetést szülne egy ilyen mértékig egyoldalú, az államot, a vasutat és az utasokat 99 évre magánérdekeknek kiszolgáltató tender" – fogalmazott Vitézy.
Szerinte egy hárommilliós városrégió kulcsterülete és a várost kiszolgáló nagy pályaudvarok sikeres fejlesztése csak a közérdek által vezérelten történhet. A közérdek kikapcsolásával, kizárólag profitérdekek mentén jó vége egy ilyen léptékű városfejlesztésnek nem lehet. „Azt remélhettük, hogy a rendszerváltás zavaros átmenete után ezt Magyarország megtanulta. Lázár János mostani lépéséből ismét az látszik: ő valami egészen mást tanult a rendszerváltást követő mutyik időszakából, és nemcsak visszahozná azokat, hanem léptéket is váltana.”