Makó és a környező települések összesen 16,8 millió forint támogatást kérnek az államtól azon ivóvízkonténerek üzemeltetésére, amelyeket az Alföldvíz biztosít, mert a 2015-ben lezárt, 5,3 milliárd forintos ivóvízminőség-javító beruházás ellenére a víz továbbra sem megfelelő minőségű mindenhol – írja a Makói Csípős.

A szeptemberi testületi ülésen derült ki, hogy a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás felelős a konténerek fenntartásáért, és december 11-ig kapnak értesítést a támogatási kérelem elbírálásáról.

A támogatási kérelmet a következő települések osztották fel egymás között:

• Ambrózfalva,
• Csanádpalota,
• Csanádalberti,
• Ferencszállás,
• Földeák,
• Kiszombor,
• Klárafalva,
• Kövegy,
• Makó és Makó-Rákos,
• Maroslele,
• Nagylak,
• Óföldeák és
• Pitvaros.

Ezeken a településeken összesen 14 konténer üzemel. A legnagyobb összegű kérések Csanádpalota, Csanádalberti, Nagylak, Pitvaros és Makó-Rákos részéről érkeztek, ahol egyenként 1,6 millió forintra lenne szükség a konténerek működtetéséhez.

A nyáron a Lokálpatrióták nevű, a választásokon is elindult helyi civil szervezet vízmintákat vett a makói csapvízből, melyeket egy szegedi laborban vizsgáltak meg. A tesztek kimutatták, hogy az általuk vételezett makói ivóvízben az elfogadott határértéknél három és félszer több arzén található.

A Telex 2024 júniusában írt arról, hogy a Makó környéki településeken mintegy 32 ezer ember ivóvízében lehet magas az arzéntartalom. A vizsgálatok szerint több helyen az elfogadható határértéknél jóval magasabb volt az arzén mennyisége a vezetékes vízben, ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Ez a probléma nem új keletű, már korábban is tapasztaltak hasonló eltéréseket az ivóvíz minőségében, ami miatt a lakosság többször is aggályokat fogalmazott meg.

A 2015-ben befejezett, több mint 5 milliárd forintos ivóvízminőség-javító projekt célja éppen az volt, hogy orvosolja ezeket a problémákat, azonban a jelek szerint nem sikerült maradéktalanul megoldani a gondokat. A magas arzéntartalom és a nem megfelelő vízminőség miatt most az érintett települések ivóvízkonténerek üzemeltetésére kényszerülnek, amelyek fenntartása viszont jelentős költséget jelent az önkormányzatok számára.

Az arzén bár természetes módon fordul elő a kövekben és a talajban, kis mennyiségek oldódhatnak fel a talajvízben is, amelyet ivóvízként használhatnak. Az arzéntartalmú ivóvíz fogyasztása növelheti a rák és más súlyos egészségügyi hatások kockázatát.

Az alacsony arzéntartalmú ivóvíz hosszú távú fogyasztása összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel és a húgyhólyag-, tüdő-, máj- és más szervek rákos megbetegedéseinek fokozott kockázatával. Az arzénnel való érintkezés szív- és légzőszervi betegségekhez, gyermekeknél az intelligenciaszint csökkenéséhez, valamint bőrproblémákhoz, például sebekhez, elszíneződésekhez és szemölcsök kialakulásához is hozzájárulhat.

Az arzén egészségügyi hatásai nem jelentkeznek azonnal, sok évvel később alakulhatnak ki, különösen, ha hosszú ideig kis mennyiségű arzénnal érintkezünk csak.