Engedhet a kormány az alapítványi egyetemek ügyében
Több mint másfél év után belátta a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, ezt maga a kormányzat ismeri el a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklásában, vette észre a 24-hu.
A javaslat lényege, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezessenek be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál, ahogy azt az Európai Unió 2022 decemberében kérte. A mostani törvénytervezet kimondja, hogy többek között a parlamenti képviselők, polgármesterek, kormánytagok és más magas rangú állami tisztviselők sem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az alapítványokban. Emellett az is szerepel a javaslatban, hogy ezek a tisztségek legfeljebb hat évig tarthatnak, egy alkalommal pedig újraválaszthatók a tagok.
A javaslat szerint a szabályokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, és az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is vonatkoznak. Ugyanakkor vannak kivételek is: az EP-képviselők és a miniszterelnöki biztosok nem esnek az új összeférhetetlenségi szabályok hatálya alá. Ez lehetővé teszi, hogy például Tarlós István, aki miniszterelnöki megbízottként a Széchenyi István Egyetem alapítványának felügyelőbizottsági elnöke, megtarthassa a pozícióját.
A változtatásokat az Európai Unió nyomására kellett meghozni, mivel az Erasmus+ és a Horizont programokban való részvétel szinte ellehetetlenült a magyar egyetemek számára. A Szegederen nemrég írtunk arról, hogy a kormány egy alternatív programot, a Pannónia-programot próbált bevezetni az Erasmus+ helyett, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az alig hétszáz diákot érintő Pannónia-program nyomába sem ér az Erasmus+-nak, amelyben tavaly tízezer magyar egyetemista vett részt.
Még 2023 februárjában a kormány megpróbálta annyiban orvosolni a helyzetet, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket, így a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat távozásra szólították fel, ám a jogszabályhoz azonban akkor nem nyúltak, így az összeférhetetlenségi szabályok változatlanok maradtak.
A mostani javaslat nagy anyagi csapást is jelenthet a politikai szereplők számára, akik eddig jelentős tiszteletdíjakat vettek fel a vagyonkezelő alapítványokból, ami egyes esetekben az egymillió forintot is meghaladta. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy mindezek a változtatások csak az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkoznak, az Európai Tanács jogállamisági aggályokkal kapcsolatos határozatában megfogalmazott aggályok pedig minden közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkoztak.