100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szabó Sándor szegedi szocialista képviselő a kormány helyi iparűzési adóval (hipa) kapcsolatos terveiről kérdezte Navracsics Tibort – vette észre a 24.hu. A képviselő hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a kormány több forrást vont el az önkormányzatoktól, mint amennyi új feladatot kaptak, például a gépjárműadó és az SZJA helyben maradó része is elkerült tőlük. A szolidaritási adó összege 2023-ban már 310 milliárd forintra nőtt, így az önkormányzatok mozgástere tovább szűkült.
Szabó Sándor felidézte, hogy a hírek szerint a kormány januártól a hipát is elvonná, amely az önkormányzatok utolsó jelentős bevétele. Mivel az uniós forrásokra sem támaszkodhatnak egyelőre, a települések anyagi helyzete egyre nehezebbé válik.
Navracsics Tibor helyett Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára válaszolt, aki azt mondta, a kormány 2010-ben egy súlyos válságban lévő önkormányzati rendszert vett át, és azóta új finanszírozási rendszert alakítottak ki. Elismerte, hogy vannak új elképzelések az iparűzési adóval kapcsolatban, de jelenleg nincs döntés a változtatásról. Latorcai Csaba szerint az ellenzék hangulatkeltése politikai célt szolgál.
Az iparűzési adó sorsa különösen azóta aggasztja az önkormányzatokat, amióta Lázár János építési és közlekedési miniszter júniusban egy rádióinterjúban felvetette a hipa reformjának szükségességét. Lázár bírálta, hogy egyes települések fejlesztések helyett fesztiválokra költik a bevételeket, majd pénzügyi segítséget kérnek a kormánytól.
Korábban a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, Ruszin Zsolt is figyelmeztetett, hogy az önkormányzatok helyi adóktól való megfosztása komoly fenyegetést jelent. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Schmidt Jenő szerint pedig egy ilyen lépés az önkormányzatiság végét jelentené, míg Gémesi György gödöllői polgármester úgy véli, hogy a lakosok szenvednék meg az adó csökkentését.















