Arzénmérgezés nem fenyeget, de azért ne együnk a Sajóból kifogott halat

Nem ajánlatos a Sajóból kifogott halak fogyasztása, figyelmeztet a Nébih. A laboratóriumi vizsgálatok alapján akut kockázat nem áll fenn, és a határértékeknek megfelelő toxikus nehézfémek is negatívak, de az arzéntartalom miatt indokolt az elővigyázatosság.

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület figyelmeztetett a szlovák hatóság által tett kijelentésekre, amelyek arzénszennyezés miatt megtiltották a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih azonnal kapcsolatba lépett a szlovák élelmiszer-ellenőrző hatósággal, és mintát vett a Sajó közeli növényevő és ragadozó halakból.

A laboratóriumi mérések során határértéknek megfelelő toxikus nehézfémek nem mutathatók ki. Az Európai Unióban jelenleg nincs arzénszennyezettségre vonatkozó határérték halak esetében, de egy rendelettervezet előkészítés alatt áll. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az idősebb növényevő halak arzéntartalma meghaladja a tervezet szerinti határértéket, míg a fiatalabb ragadozó halak mintái határértékhez közeli vagy kismértékben azt meghaladó arzénmennyiséget tartalmaztak.

A Nébih hangsúlyozza, hogy a halhús nem tartalmaz olyan mennyiségű arzént, ami akut mérgezést okozna. Azonban a kis koncentrációban, de hosszan tartó arzénbevitel egészségügyi kockázatot jelenthet, ezért a Sajó halainak étkezési célú felhasználását addig mellőzni kell, amíg újabb értesítést nem adnak. A hatóság folytatja a nemzetközi és hazai események figyelemmel kísérését, és szükség esetén ismétli a vizsgálatokat.

Az arzén a környezetben általánosan elterjedt, és kis mennyiségben mindenkinek a szervezetébe kerülhet, leginkább táplálkozási szokások alapján. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a gabonából, rizsből, tejtermékekből és ivóvízből származik az európai fogyasztók szervetlen arzén bevitele. A hazai adatok nem mutatnak kockázatot, a vízkezelés pedig csökkentette az arzénforrást Magyarországon.

A Sajó vize egyébként nemcsak az arzén miatt szennyezett, de mikroműanyag-tartalma is magas, derült ki a napokban egy ötéves szegedi kutatásból, amely a Tiszát és mellékvizeit vizsgálta.