Lékó Péter: Korai lenne a folytatásról beszélni, de fantasztikus volt versenyezni

„Korai lenne a folytatásról beszélni, de fantasztikus volt ebben a magyar csapatban versenyezni. A magyar szövetség rendkívüli erőfeszítéseket tett, és ha ebben a szellemben folytatja, ez a csapat rendkívül erős lehet” – mondta a versenysakkhoz öt év után visszatérő Lékó Péter nemzetközi nagymester a budapesti sakkolimpiát követően. Magyarország először rendezett sakkolimpiát, melyen a legjobb férfi együttes 11., míg a női 14. helyen végzett.

A 45 éves sakkozónak az volt a feltétele a részvételhez, hogy az elmúlt időszakban román színekben játszó Rapport Richárd is visszatérjen. Ugyanakkor az MTI-nek azt nyilatkozta, nem véletlenül vett más irányt a karrierje. 13 éves kora óta irányítja az idén 20. évét töltő Vincent Keymer német sakknagymester felkészülését, mellette szakkommentátorként tevékenykedik, és ezeket a feladatokat nagyon élvezi. A játszmákkal járó stresszt már kevésbé: mentálisan nagyon megterhelő egy ilyen torna, mely során két héten át minden nap asztalhoz kell ülni.

„Az utolsó előtti fordulóban hosszúra nyúlt a partim, éjfél volt mire kiderült az ellenfél, utána kezdődött a felkészülés, éjjel fél 4-kor feküdtem le, de persze alig tudtam elaludni. Fél 9-kor már csörgött az ébresztő. Egész életemben úgy éltem, hogy délután kell a legélesebbnek lennem, így áll be egy sakkozó bioritmusa, most pedig 11-kor már asztalhoz kellett ülnöm. Szinte semmire nem emlékeztem a felkészülésemből” – mesélt a sakkolimpia jelentette kihívásokról Lékó.

A kilencedik kiemeltként végül 11. helyen záró magyar válogatott teljesítményére nagyon büszke volt. Úgy vélte, ennél többet érdemelt volna ez az ötös, Rapporttal, Gledura Benjaminnal, Berkes Ferenccel és Szjugirov Szanannal. „Fantasztikus csapategység alakult ki köztünk” – mondta.

„Végig az élmezőnyben versenyeztünk, talán ha korai vereséggel hátulról jövünk, akkor a svájci rendszernek köszönhetően könnyebb ellenfelekkel játszva előrébb végezhettünk volna. De ez szakmailag sokkal többet ér, mert a világ legjobbjai ellen ültünk asztalhoz, és egyszer sem vallottunk szégyent.”

A saját teljesítményével nem volt maradéktalanul elégedett. Úgy vélte, ha játékban van, több döntetlennel végződött partiját meg tudta volna nyerni. Elárulta, nagyon megviselte, amikor kikapott a 24 éves Lorenzo Lodici olasz sakknagymestertől.

„Akkor minden megkérdőjeleződött bennem. Nem azért tértem vissza, hogy ártsak a csapatnak, hanem hogy segítsem. Ezért kértem, hogy másnap pihenőt kapjak, mert szerettem volna túltenni magam a kudarcon.” Számára a fordulópontot az indiaiak elleni hatodik fordulós párharc jelentette, amikor sikerült döntetlent játszania a 19 éves Rameshbabu Praggnanandhaa indiai sakknagymerrel. 

Lékó, aki 2004-ben a világbajnoki címért játszhatott, a sakkal kapcsolatban megjegyezte, a szuperszámítógépek „kiölték” az emberi logikát a játékból. Míg korábban a megnyitások logikusan épültek fel, most ha egy adott tiszt a „természetes” helyére lép, azt akár rossz lépésnek is jelezhetik a gépek.