100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„Nem mérik fel reálisan, hogy milyen károkat okozna a teljes magyar ellátórendszernek, ezáltal a magyar állampolgároknak az állami egészségügy munkakörülményeinek, azaz a gyógyítás feltételeinek további romlása” – ezzel reagált a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) a Belügyminisztérium új jogszabály-módosítási tervezetére, amely átírná az állami egészségügy munkaszervezési szabályait.
Az átalakítás terve abból a hvg.hu-hoz is eljuttatott levélből derült ki, amelyet a MOK elnöksége a kamarai tagoknak írt a tervezetről. A MOK szerint habár a BM levelében arról írt, hogy az átalakítás célja egy olyan jogszabályi környezet, amelyben „minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját”, a tervezet ezzel éppen ellentétes, mivel jelentősen növelné az ügyeletre beosztott orvosok terhelését.
A Kamara 8 pontban szedte össze, hogyan módosulna a dolgozó helyzete a tervezet elfogadása esetén:
- az eddigi 2 helyett akár havi 6 ügyeletet is elrendelhetnének az adott munkavállaló beleegyezése nélkül,
- kiüresedik az önként vállalt többletmunka,
- az ügyeleti idő nem fogja érdemben gyarapítani a nyugdíjhoz számított időt,
- a munkáltató javasolhatja terhes, gyermekét egyedül nevelő vagy nyugdíjas munkavállalók részvételét az ügyeletben szemben a mostani helyzettel, amikor az érintettek csak saját kifejezett kérésükre ügyelhettek
- az ügyelet utáni, kötelezően pihenőidővel töltött rendes munkaidőre nem jár bér,
- a 11 órás előírt kötelező pihenőidő 8 órára csökken, így akár egymás utáni napokra is előírható ügyelet
- a jogszabályból kikerülnének a túlmunka korlátozására vonatkozó garanciák
- le kell dolgozni az ebédidőt, így legalább fél órával nő a munkahelyen töltött idő a bérek emelkedése nélkül.
A MOK elnökségének levele szerint a tervezet a dolgozók további terhelésével biztosítaná a kórházak működését. Úgy vélik, ez nem csak az egyéni, hanem a kollektív munkavállalói jogokat is sérti, a javaslat továbbá ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával a szervezet jogász szakértőinek szakvéleménye alapján.
A MOK elnöke, a szegedi Álmos Péter szeptember 2-án személyesen egyeztet Pintér Sándor belügyminiszterrel, ahol az egész javaslat visszavonását fogja kérni a levél szerint.














