100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Még szerdán jelent meg egy késő esti rendelet, mellyel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány a paksi atomerőműnek otthont adó területet, írja a Telex. Ezzel – Göd, Iváncsa és Mosonmagyaróvár után – Paks lenne a negyedik település, amely jelentős adóbevételtől esik el.
A lap cikke szerint ez a gyakorlatban egyrészt azt jelenti, hogy a vármegyei önkormányzat felügyelete alá kerül az atomerőmű feladat- és hatásköre, valamint ezzel az erőmű adóbevételeit elveszik Pakstól. Az iparűzésiadó-bevétel 62,5 százalékát Tolna, 37,5 százalékát pedig Bács-Kiskun vármegye kapja. Nem mellékes információ, hogy a júniusi önkormányzati választáson az ellenzéki Heringes Anitát választották meg Paks polgármesterének.
Heringes szerint a feladat- és hatáskör elvesztésének olyan nagy jelentősége nincs, az erőmű helyi iparűzési adója viszont annál nagyobb érvágás. Idén közel 19 milliárd forintból gazdálkodhatott Paks, ebből 7 milliárd forintot az erőmű iparűzési és építési adója tesz ki, amit most elvettek. A rendelettel pedig a még épülő, és az iparűzési adót valószínűleg egyébként megduplázó Paks II. is átkerül a vármegyéhez.
Az elvett összeget a vármegyei önkormányzat legfeljebb 3 százalékban saját működésre, legfeljebb 17 százalékban saját beruházásra, és mintegy 80 százalékban „a beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására” költheti majd el.
Elképzelhető, hogy a paksi példa később országossá is válhat,
és a helyi iparűzési adókat mindenhol elvennék a települési önkormányzatoktól. Lázár János építési és közlekedési miniszter valami ilyesmire utalhatott június 21-én a Rádió 7 adásában: „Ennek a dáridónak, ami itt a helyi adóval megy, szerintem egyszer és mindenkorra véget kell vetni. (…) Fölül kell vizsgálni az önkormányzatok helyi iparűzési adóját, fölül kell vizsgálni az egész rendszert országosan.”

A vármegyei önkormányzatoknak a költségvetése gyakorlatilag nulla, nem véletlenül vezették be, hogy saját működésükre is használhatják a településektől elvett bevételeket. Ha tényleg bevezetnék, hogy máshol is ők dönthetnek az iparűzési adókról, akkor mindenhol érdemi elosztogatható bevételhez juthatnának, írja a lap.
A vármegyei önkormányzati választásokon ráadásul a vármegyei jogú városok lakói nem szavazhatnak, a közgyűlésekben így – Pest vármegyét leszámítva – mindenhol abszolút többségük van a kormánypártoknak, és sok helyen a Mi Hazánk jelenti a legnagyobb ellenzéket.















